Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 9. szám - Hazai és külföldi irodalom
364 Hephaistos, titáni művét, az új Magyarságot kikovácsolfa, szerettük volna látni a Széchenyi—Kossuth-, Görgey—Kössuth-párbaj kérdéseinek tisztázását, a negyvennyolcas és negyvenkilences Kossuth igazi képét. Ezek a kérdések megértek a tárgyilagos történetírói tárgyalásra, Kossuth nagy alakja kiállja a történettudomány reflektorának éles megvilágítását és e kérdések tárgyalása mindenképpen hozzátartozik egy kimerítő Kossuth-életrajzhoz. Miután még megemlítem, hogy az előadás pátoszának mérséklése itt-ott kívánatos lett volna és hogy a könyv nem ment teljesen a sajtóhibáktól, elismerem, hogy a kiadó jó papíroson nyomott, csinos, ízléses kötetet nyújtott. (Budapest) Jánossy István. Dr. Rácz Lajos: Die Ungarische Philosophie. Sonderdruck aus Ueberweg: „Grundiss der Geschichte der Philosophie.“ XII. Aufl. Aki külföldön jár, vagy külföldi folyóiratokat olvas, szorongó szívvel figyeli, mit írnak rólunk, vagy egyáltalán megemlékeznek-e ? Szomorúan kell megállapítanunk, hogy eddig nem sok gondot fordítottunk a külföld állandó tájékoztatására. Jól emlékszem, milyen kínos érzésekkel olvastam Lipcsében a legkisebb utódállamokról is folyton jövő pedagógiai értesítéseket, magyart azonban csak egyetlen egyszer találtam, igaz, az aztán alapos és kimerítő tanulmány volt, Imre Sándor írta a Pädagogisches Zentralhlatt-ban, áttekintve az egész magyar iskolaszervezetet. De bizony ez csak egy volt. A fürge „utódállamok“ minden számban közöltek valamit. S hiába, lélektaniiag nagyon sokat jelent a puszta ismétlés is. A régi gárdából alig teljesített hűségesebben valaki a külföldet felvilágosító, óriási jelentőségű kultúrmissziót, mint Rácz Lajos, a sárospataki professzorátus egyik ékessége. Modern nyelvi ismereteit sohasem hagyta parlagon: bőségesen kamatoztatta azokat hazája javára. Az előttünk fekvő 10 oldalas különlenyomat csak terjedelmében kisebb, de jelentőségében annál nagyobb, hiszen az Ueberweg-féle híres filozófiatörténetben foglal helyet. Évtizedek óta áll már őrt ezen a fontos állomáson Rácz Lajos, hiszen először 1902-ben dolgozta át ott a magyar filozófiáról szóló részt, a kilencedik kiadásban. Negyedszer 1928-ban jelent meg avatott tollából az egyetemes magyar filozófiai gondolkodás áttekintése ebben a nagy műben, melyben most a legújabb- kori filozófia történetét két kötetre bontották szét: az első persze egészen a német filozófia történetének van szentelve, csak a másodikban jut hely a külföldinek; ennek keretében a magyarnak. Mint értesülünk, ez utóbbi kiadásnál a szerkesztő nagyon megkötötte írónk kezét, mert kimondta, hogy egy sorral sem lehet több a közlemény az előző kiadás szövegénél, így aztán, hogy az új müvekről megemlékezhessék, a régi szövegből sokat kellett törölni s így is ki kellett hagynia a bölcselettörténeti irodalomról és a történetbölcseletről szóló számadást. Ezt bizony mélyen fájlalhatjuk, de fájlalhatják a németek is, hiszen éppen német hatások alatt a történetbölcselet hatalmas barázdákat hasított nálunk is legújabban.
