Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 1. szám - Hazai és külföldi irodalom
23 A trianoni béke okozta végtelen nagy kulturális veszteségünk mellett megnyugtatásunkra szolgál és megvigasztal a jobb jövő felől, ha látjuk, hogy micsoda óriási erőfeszítéseket tettünk azóta e veszteségek pótlására, szellemi erőnk, felkészültségünk fokozására. így a tanyákon s egyebütt ezerszámra felállított új elemi iskolák mellett a trianoni béke után maradt 240 polgári iskola ma már 359-re, a megmaradt 104 gimnázium és reáliskola ma már 118-ra szaporodott; hogy a Kolozsvárról és Pozsonyból kiüldözött egyetemek Szegeden és Pécsett találtak új otthont és indultak új virágzásnak, a seímeci bánya- és erdőmérnöki főiskola pedig Sopronban folytatja működését, mindenki előtt ismeretes. Miként előbbi művében, Kornis ebben is tárgyilagosan, elfogultság nélkül ismerteti a prot. iskolaügyet; elismeri, hogy amint Európaszerte, Magyarországon is nagy lökést ad a reformáció az iskolaügy fejlődésének, hogy prot. városok és prot. főárak szinte vetélkednek iskolák alapításában (3. 1.); elismeri, hogy a prot. iskolákat működésükben sokszor megbénította a kath. uralkodóház számos protestánsellenes rendelete és zaklatása, de ezek az üldözések és vallásharcok közepette is megőrizték életerejüket a magyar közműveltség számára (6. 1.). Ilyen nagyterjedelmű, széles mezőt felölelő munkánál könnyen megesik, ha egy-két kevésbbé pontos és így helyreigazításra szoruló adat is belecsúszik. Ilyenekkel találkozunk a ref. hittani főiskolákról szóló részben; ezek szervezetét, tanulmányi, vizsgálati rendjét helyesen ismerteti, de a 3 hittani főiskoláról szóló némelyik adata helyesbítésre szorul, így „a theol. akadémiák ügyeit ... a főiskolai (igazgató) tanácsok intézik“, — itt a zárójelben levő szó a szövegből kimaradt; „a pápai és sárospataki theol. akadémiákkal kapcsolatban csak konviktusok működnek", nem helytálló, mert Sárospatakon is van theol. internátus; „a ref. htttani főiskolákon a hallgatók tandíjat nem fizetnek“, ez csak a budapesti intézetre áll, a pápai és pataki intézetben fizetnek tandíjat; „csak a rendes tanárok élveznek fizetéskiegészítő államsegélyt“ (265— 266, 1.), — azok sem, maga a theol. akadémia kap jelentéktelen, a tanári fizetéseknek 107u-át sem tevő államsegélyt. — A külföldi tanulmányi ösztöndíjak közt a mű nem említi a genfi egyetemre szóló 4 állami ösztöndíjat, ellenben a 287. lapon a Münchenben felállított magyar tudományos intézetről és internátusról beszél, amiről nekünk nincs tudomásunk. Egy-két sajtóhiba is helyreigazítandó: így herényi (nem hevényi) és kiskartali (nem kistartali) csillagvizsgálókról van szó (274, 1.); Come- nius nem a XIII., hanem a XVII. század közepén tanít a sárospataki főiskolában (478, 1., a 7. lapon helyesen), reformtervében a Patakianae helyett Patakinae áll (7. 1.); Píscator s nem Píscater (6. 1.). Végül nagyban emeli a mű értékét a hozzá csatolt 144 szép kivitelű illusztráció és a két térkép. Rácz Lajos. „Horatius levele a költészetről“. Fordította dr. Vietórisz József. Vietórisz József címzetes főigazgató, a nyíregyházi evangélikus Kossuth Lajos reálgimnázium igazgatója 37 évi tanári, illetőleg igazgatói munkássága után a múlt iskolai év végén nyugalomba vonult. Mintegy
