Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 7. szám - Hazai és külföldi irodalom
Ecsedi Istvánt nem kell bemutatni a magyar tanárságnak. Ismerjük öt nemcsak a napilapok, hanem a tudományos könyvek hasábjairól is. Tinódi Sebestyént pótolja, az ő örökébe lépett, hol itt, hol ott szólaltatja meg a magyar múltat. Bizonyítják ezt „Poros országutakon", „Hortobágyi pásztornóták“, „Hortobágyi életképek", „A Hortobágy puszta élete" c. munkái. A nagy civis-város, a kálvinista Róma szerelmese. Nem csoda, hiszen neki „a Basahalmon belül kötötték el a ködökét", tehát vérbeli debreceni cívis. A civis ragaszkodik ősei hitéhez, a földhöz, amelyet neki juttattak. Ecsedi ragaszkodik a magyar múlthoz, az ősi népszokásokhoz, s megmenti a késő századoknak. Erre a munkára azonban nevelni kell. Azt el is végzi, nemcsak az egyetemen, hanem a képzőben is. És pedig nemcsak szóval, hanem írásban is. Tankönyvet írt tanítványainak. Mások is írtak, ezután is fognak írni, tehát nem nagy csoda. Ecsedi István munkája mégis érdekes s azért értékes, mert nem sablonos tankönyv. Rövid, velős munka. Vázlat ott, ahol a térkép beszél, beszédes, ahol a térkép hallgat. Igazi kálvinista munka. Szerzője otthon van a tudományban, de a gyakorlatnak, az életnek is mestere. Ha átforgatod, rövidnek tetszik, pedig benne van minden, amire szükséged van. A szegény prepának mindenhez kell érteni: tudós és nevelő egy személyben, emellett lélekvidámító, sirató, gazdasági reformátor stb. De hogyan ?! Egy személy, egy fej nem tud megbirkózni minden tárgyból a 300—400 oldalas tankönyvekkel. Emellett kántor, leventeoktató, kész gazdász, továbbképző iskolai tanító is legyen. Ezért jó Ecsedi munkája, amikor gyakorlott kézzel rövidre fogta az anyagot és keveset fogván, nem markol sokat. Üttörő is Ecsedi munkája, amikor megszólaltatja az emberföldrajzot (anthropogeographia). Az emberföldrajz az ember és a föld kölcsönös egymásra hatását vizsgálja. Az ember élete a Földön folyik le. A Föld felülete, a talajviszonyok, a víz, a levegő, a növénytakaró, az álltavilág döntő hatással van az ember testi és lelki életére. Ámde ő a Föld ura. Eszével, akaratával, szorgalmával átalakította a Föld arculatát. Örök harcban áll az egyre tevékeny természettel és a természet által létrehozott, létrehívott többi élőlénnyel. Lassan győz az emberi akarat és munka. Lecsapolja a káros mocsarakat, megváltoztatja a folyók futását, új medret ás, töltések közé szorít, írtja az erdőt, megköti a futóhomokot, összeköti a legtávolabbi vidékeket, átfúrja a hegyeket, meghódítja a levegőt, felkeresi a tenger mélységeit éppen úgy, mint a szárazföld belsejét. Dolgozik, küzd azért, hogy magának minél több élelmet, jobb védelmet és nagyobb kényelmet teremtsen. És az ember mégis a Föld gyermeke. Élete a Földhöz van kötve, éppen úgy, mint a növény- vagy állatvilág bármelyik tagjáé. Nem tankönyv csupán, hanem élvezetes tudós munka, könnyű olvasmány. Ecsedi István földrajza nagy hasznára lesz a magyar tanító- képzésnek és pedagógiai irodalomnak. Horváth K. dr. jMikola Sándor: A vendség múltja és jelene. Budapest. Szerző kiadása. Kókai L. bizománya. 8U, 46. 1.
