Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 7. szám - Hazai és külföldi irodalom
282 Hogy mennyire szükséges volt e magvas könyvecske megírása, mutatja már az is, hogy nemrégen Varga G. képviselőházi interpellációja kapcsán a vend vidéki 35 község visszacsatolása ügyében tévesen ügy emlékeztek meg róluk a napilapok, mint muraközi községekről, holott a Vendvidék (Muraszombat főhellyel) — s így a fenti 35 község is — valójában a Mura folyó balpartján terül el s épp a Mura mocsaras árterülete mindig elválasztotta a Vendvidék magyarral erősen kevert vend lakosságát a Muraköz régi szlavón népének maradványaitól. A vend nyelv is lényegesen eltér a szlovéntől, főleg a magánhangzókban való gazdagságával. E tájékoztató könyvecske megírására senki se illetékesebb, mint épp Mikola S., a Vendvidéki Szövetség érdemes elnöke. Minden sorát a szülőföldje és hazája iránti szeretet sugalta, de ennek dacára az adatok feltárásában szigorú tárgyilagosság és igazságosság vezeti. Az áttekinthetően csoportosított gazdag anyagú hat főfejezetben tömören fejti ki a felvetett kérdés minden fontos részletét, de amellett vonzó előadása mindvégig leköti az olvasó érdeklődését. A szerző lelkiismeretesen felhasználja a szakirodalmat és gondos utánjárásával sikerült neki számos közismert eseménynek eddig kevéssé ismert hátterét kikutatnia. Mint a Krisztus születése előtt Középeurópa számos vidékén élő vend nevű nép, úgy a magyarországi vendek is — Schachmatov hírneves orosz nyelvész megállapításai szerint — eredetileg kelták voltak, kik a Kr. u. V. század után szlávosodtak el. A magyar honfoglalás első évszázadaitól kezdve a magyar és a vend nép egymással összekevere- detten élt a Vendvidéken (Vas és Zala megye délnyugati részében), minek folytán e vidéken egészen sajátságos, csak e vidéket jellemző magyarvend társadalmi és kultúrális élet fejlődött ki. A reformációt is túlnyomóan magyar lelkészek terjesztették köztük, sőt az ellenreformáció idején a mintegy 100 km-nyi úttól se riadtak vissza csakhogy évenként kétszer-háromszor a nemescsói és nemesdömölki evangélikus magyar istentiszteleteken résztvehessenek. így érthető, hogy 1848-ban nem hallgattak Húrban izgatására, hanem Kossuth hadseregében mint honvédek harcolták végig a szabadságharcot, sőt az 1867-i kiegyezés után 50 éven át ez a vidék legtöbbször Kossuth-párti képviselőt küldött a magyar országgyűlésbe. De még az Amerikába kivándorolt vendek is majdnem kivétel nélkül tudnak magyarul, magyar újságokat olvasnak és az amerikai magyar egyesületek tagjai. De lobogó hazaszeretetének fényes tanujelét szolgáltatta a derék vend nép akkor, amikor a vendséget megszállni akaró jugoszláv csapatokat 1919. január 2-án fegyverrel verte ki. A jugoszlávok által a Legfőbb Tanácsnál Párizsban csalárd mesterkedéssel kicsikart újabb megszállást a vendek kénytelenek voltak ugyan eltűrni, de a Határmegállapító Bizottság előtt 1921. szept. 19 és 20-án lelkesen tüntettek és pedig öt helyen Magyarország mellett. S nemcsak elszenvedték az ennek nyomában bekövetkezett tömeges bebörtönzést, hanem ezenfelül a a vendségi újoncok 1922-ben nem Jugoszláviába, hanem Magyarországba vonultak be katonai szolgálatra. Jellemző a Népszövetség működésére, hogy bár a Határmegállapító Bizottság fontos gazdasági stb. okok alapján
