Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 7. szám - Hazai és külföldi irodalom

280

Dr. Boross István: Karinthy Frigyes. (Tanulmány. Kiadja: Török könyvkiadóhivatal Mezőtúr. 1929. 131 !,)

Ezelőtt három évvel a Nyugat folyóirat tanulmánypályázatán díjat nyert egy Karinthy Frigyesről irt esszé. Ez volt az első szélesen átgondolt dolgozat, mely Karinthy egész oeuvre-jét s annak lelki gyökereit vette vizsgálat alá. Szerzője Kardos László, debreceni tanár volt. Most itt van előttem már egy kis kötet Karinthyról s ennek a munkának a szerzője is tanár. Ilyen auspiciumok mellett nem volna igen nagy túlzás azt jövendölni, hogy Karinthy Frigyes filozofikus Íróságát a fiatal magyar tanárgeneráció teszi majd a magyar közönségben emlékezetessé.

Boross István könyvében elsősorban ilyenféle feladatkitűzést olvasok. Gondoljuk csak meg, hogy ezt a könyvet Mezőtúron Írták, talán épen a magyar irodalmi élet kis darabja, a mezőtúri közönség számára is. Boross valóban a céltábla legközepébe célzott, mert szeme a vidéki magyar tanár kultuszmissziójára szegeződött. Kedves írója iránti lelkesedését igyekezett másokévá is tenni s hiszem, hogy ez a lelkesedés minden olvasója lelkében nyomot fog hagyni.

Karinthy gyermekéveinek rövid vázlata után a művek ismertetését és elemzését adja. Az olvasó e részekben igen alapos tájékoztatást kaphat Karinthy műveinek eszmei tartalma felől. Nem tartom azonban szerencsésnek anyaga csoportosítását, mely inkább a szokványos műfaji skatulyázás felé hajlik s csak itt-ott tesz engedményeket az írói lélek fejlődésrajza érdekében. Kompozíciója így sokszor megtörik, tanulmánya zártságban veszít. Stílusában is van néhány elnagyoltság, elsietettség. Nem ártott volna a kötet végén levő bibliográfiát is teljesebbé tenni. Ezeket a kifogásokat azért irom ide, mert meg vagyok győződve, hogy Boross Istvántól még egészebb tanulmányt is fogunk olvashatni.

Egy a pedagógusokat érdeklő értékes megállapítását (amire egyébként már néhányan szintén rájöttünk) még ide kell iktatnom. Azt mondja, hogy Karinthy ,,Igy irtok ti“ könyvének sok része igen alkalmas eszköz a stilisztika-tanításban az egyéni stílformáknak a tanulókkal való megfigyeltetésére. Tudomásom szerint egy most készülő stilisztika már fel is fogja ezeket használni. Csak azt jegyzem itt meg, hogy ezek nem ,,stilus-utánzatok“, mint Boross mondja, hanem stíl-karikaturák. Kerecsényi Dezső.

Dr. Ecsedi István: Általános földrajz. A tanító- és tanítónőképző intézetek I. oszt. számára. Emberföldrajz és Európa politikai földrajza ugyanezen iskolák II. oszt. részére. Debrecen. 1928. Meliusz könyvkereskedés, Debrecen.

A debreceni kollégium mingig világító fáklyája volt a magyar protestantizmusnak és a magyar művelődésnek. Tanárai nemcsak egyszerű tanárok, hanem nagy nevelők, számottevő tudósok. Büszkesége ez nemcsak a debrecenieknek, hanem a magyar protestantizmusnak is. Éppen azért — ismerve az illető kartársak emberi szerénységét — nem is említjük fel névszerint őket. az illetékesek úgy is ismerik s értékelik őket — legalább is a szellemiekben.