Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 1. szám - Hazai és külföldi irodalom
22 tanítást; a magyar államnyelv tanítása az iskolákban a minimumra szorítkozott s egyébként is majdnem eredménytelen volt, de azért ezek az iskolák jelentékeny államsegélyben részesültek. (30—31. 1.) Óriási kultúrális veszteségeink mellett nagy elégtételünkre szolgál, ha az egyes oktatási ágak és tudományos intézetek történetét olvasgatva, azt látjuk, hogy hazánk számos kultúrális intézet létesítésével, oktatásügyének nem egy jelentős reformjával megelőzte a külföld előhaladottabb országait. így a kötelező népoktatást Magyarország 1868-ban mondotta ki, Anglia csak két évvel később, 1870-ben alkotta meg első népnevelési törvényét, mely azonban az általános tankötelezettség elvét még nem jelentette ki; a francia törvényhozás csak 1882-ben iktatta a tankötelességet a maga kódexébe, egész Olaszországban csak 1871-ben vált az elemi iskolázás egyetemesen kötelezővé. (27. 1.) — Fájlaljuk, hogy Magyarország felnőtt lakosságának 15'Vo-a analfabéta, de Belgiumban 1910-ben 25'27p, Olaszországban 37’5%>, Portugáliában 71‘2°/r, Oláhországban 60'8 ’A-a nem tudott írní-olvasni. (49—50. 1.) — 1790-ben a nők jogaiért egyszerre 3 magyarnyelvű röpirat száll síkra: a magyar nőmozgalomnak ezek a dokumentumai két esztendővel előbb látnak napvilágot, mint a nyugati feminizmus megindítójának, Mary Wollstone- craftnak 1792-ben megjelent híres munkája (A vindication of the Rights of Women). Meglepő az a párhúzam, hogy mind a magyar röpiratok, mind Wollstonecraft munkája a nők jogainak kérdését a legszorosabb kapcsolatba hozza a nemzeti nevelés programmjával. (146. 1.) — II. József 1782-ben állítja fel a budai egyetemen az Institutum Geometricumot; így 1782-től kezdve a mérnökök kiképzése Magyarországon főiskolán történt, — e tekintetben hazánk megelőzte az egész világot, a francia Ecole polytechnique csak 1794-ben alapíttatott. (228. 1.) — Az 1763- ban Mária Terézia rendeletével Selmecbányán létesített bányászati főtanintézet Európában az első bányászati főiskola és mint egyáltalában műszaki főiskola is a második helyen áll. (348. 1.) — Az 1813-tól 1815-ig a budai Gellérthegyen épült egyetemi csillagvizsgáló európai hírnévre tett szert s beosztását az 1818-ban épült bogenhauseni s az 1820-ban épült nápolyi-capodimoutei csillagvizsgálók tervezésénél mintául vették, (273. 1.) — Az 1797-ben alapított keszthelyi gazdasági tanintézet öt évvel megelőzte az első németországi gazdasági iskolát. (338. 1.) — Az 1857-ben lipcsei mintára alapított Pesti Kereskedelmi Akadémia a prágai kereskedelmi akadémia mellett, az akkori Ausztria- Magyarország egész területén, a maga nemében első volt, (392. 1.) — A magyar rabbiképző a világon az egyetlen, amelyet az állam létesített. (271.1.) — A testnevelési törvénynek a magyar Corpus Jurisba történt beiktatásával valamennyi kultúrállamot megelőztük. (482. 1.) A Nemzeti Színházról szólva azt írja, hogy „a színház műsorán csak oly írók szerepelhetnek, akik művészi értékükön felül a magyar nemzeti szellem reprezentánsai“ (545. 1.). Nem tudjuk, vájjon gr. Kle- belsberg kultuszminiszter úr egyetért-e ezzel a felfogással? s ha igen, a magyar nemzeti szellem művészi értékű reprezentánsának tekinti-e Szomori (Weissfeld) Emilt, akinek darabját 1927. október havában fegyveres rendőri asszisztenciával adatták elő a Nemzeti Színházban?
