Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 6. szám - Belföldi lapszemle
248 és Kiss I. A magyar tanítóképzés statisztikai adatai c. cikkei. Gömöri S. ismerteti az iglói tanítóképző intézet történetét az összeomlás és megszállás igéjén. A Városi Szülők Lapjának 1929. május 15-i számában két cikk foglalkozik „Az anyák napjával", mindkettő helyesli a kultuszkormánynak erre vonatkozó rendeletét, mellyel az anya iránti szeretetet az iskolával is ápoltatni akarja. Kosa Ferencné ismerteti: Az iskolanővéri intézmény munkáját a nyomorenyhítő akció lebonyolításában. A Magyar Művelődés 1929. március—áprilisi füzetében Borbély K. szép cikkben méltatja Jedlik Ányost. Kari János nagy hozzáértéssel a középiskolai földrajzi gyakorlatokról ír. Anyaguk elsősorban a hosszismertetés volna. A szabadban végzett munkálatok kirándulásokkal kapcsolatosak. Feldolgozásra kerülnének a katonai térképek megismertetése, miniatűr-formák tanulmányozása (delta, törmelékkúp, folyamter- rasz stb), meteorológiai adatok. Kedvezőtlen idő esetén és a téli évszakban szobai munka. Pl. a lakóhely környékének domború térképe. Az ilyen munka csak élvezettel jár, mert mindenütt érzelmi elemekkel kapcsolatos ... — Jámbor Gy. ismerteti Görögország ískolaügyét. Az elemi iskola elvégzése után következik a 3 osztályú helléniskola és utána a 4 osztályú gimnázium és reáliskola. Érdekes, hogy a görög nyelvet (az ó és új görög nyelvet együttesen!) a helléniskolában heti 6—9 órában tanítják. Az Országos Polgáriiskolai Tanár egyesületi Közlöny 1929. májusi számában Martos Ágostné „Egységes eljárás a német nyelv tanításánál a polgári leányiskolában" a tanterv által kitűzött cél elérése végeit az anyag más beosztását és az óraszám felemelését kívánja. Vitéz Torma Gábor a tanulmányi kirándulásoknak az évi tanítás menetébe való beillesztését javasolja. Szilaveczky Árpád rámutat az ifjúsági lapoknak főleg erkölcsi kihatásaira. Szűcs Mihály élénk képzelettel megrajzolia a jövő iskoláját. A forgalomtól távoli helyen fog épülni nagy udvarral, parkkal körülvéve. Minden tanteremben a szükséges szemléltető és kísérletező eszközökön, képeken, térképeken kívül vetítőkészülék is lesz. A hittani előadásban vetítésben látja a tanuló a bibliai történeteket stb. A magyar nyelvi előadásban vetítésben látja a régi egyiptomi, görög, római írásmódot. Szemléltető képek lesznek a régi, elavult szókról, nyelvjárásokról (?). Az önképzőkörben előadják a magyar és külföldi jelesebb drámai műveket egészben vagy részletekben. Érdekes, hogy a rádió, grammofon és beszélőgép felhasználásáról nem szól, a vetítést ellenben határozottan túlságba viszi. Különös új tárgyakat vesz föl, pl. az időt, pénzt és a munkát ismertető tant. Egyszóval, sok jó eszme mellett mégis több az, amiből a jövő iskoláját illetőleg nem kérünk. Az Ifjú Évek áprilisi számának tanügyi vonatkozású cikkei: A soproni ev. líceum (vitéz Magassy S.). Pákh Albert rozsnyói diákévei (Oravecz O.). — A „Könyvismertetés" rovata nem illik bele egy ifjúsági folyóirat keretébe, egy „A történelemből" féle rovattal kellene pótolni. Szelényi Ödön.
