Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 6. szám - Belföldi lapszemle
247 lai, de iskolán kívüli okait is megvilágítja. Cikkét ezen intelemmel fejezi be: „Ha a túlterhelő értelmi kultúra igénye és az egészséges lélekfor- málás követelménye összeütközik, sohase riadjunk vissza attól, hogy a másik rovására az utóbbinak fogjuk pártját.“ Törös L. „Német kísérleti iskolák és iskolaügyi kísérletek" c. folytatólagos cikkében Seinig és Gaudig módszerét ismerteti: K. F. Künzfeld és Rothe nyomán „A rajztanítás felépítése az első év kezdetén" címmel ír. Az „Evangélikusok Lapja“ 1929. évi május hó 26-i számában Gaudy L. „Vallásoktatás Budapesten" címen a budapesti vallástanárok munkáját ismerteti. Rámutat arra a tévedésre, midőn az egyházi közéletben határvonalat akarnak húzni a felekezeti középiskolákban és más állami vagy községi középiskolában működő vallástanárok közt, holott ez utóbbiak azokénál még fontosabb tevékenységet fejtenek ki. Helyesnek tartja, hogy minden budapesti vallástanár lehetőleg nemcsak egytípusú, hanem minden fokozatú iskolában tanít. Kiemeli, hogy minden vallástanár lelkipásztornak vallja magát és sürgeti Magyarország valamennyi ev. vallástanárának egységbe tömörülését. A Tanítók Lapja 1929. június 1. számának vezető cikke „A tan- felügyelők a népiskolai tanfelügyelet szakszerűsége ellen“ címen kikel a tanfelügyelők azon kívánsága ellen, hogy tanító tanfelügyelővé ne lehessen, hanem ez utóbbi főiskolai képesítéssel bírjon. A cikk lényegével mi is egyetértünk, mert a népiskola sajátos metodikájának igazi ismerője és bírálója valójában csak az lehet, aki azt ex officio alkalmazta. Győrffy I. Ref. tanügypolitika c. cikkében nagyobb vonalú, aktív kultúrpolitikát sürget. Nem fájlalja a törpe iskolák beszüntetését, de kívánja az életrevaló iskolák nagyobb arányú fejlesztését, Törös K. befejezi eredeti, de különös szempontokban is gazdag cikkét a „nőről". Az Evangélikus Népiskola 1929. áprilisi számában Ihász S. lelkesen, de kissé bőbeszédűen ir: „Az egyházi ének tanítása az érzelmi, ill. evangéliumi valláserkölcsi nevelés szolgálatában" cím alatt. Ép azt nem fejti ki, amire vállalkozott: hogyan segíti elő az énektanítás az érzelmi, ill. valláserkölcsi nevelést. A májusi számban Tolnay P. e jellemző címen ír : „A nyolcosztályú népiskolával teremthetjük meg a falu és a tanyavilág kultúráját". Megtaláljuk e számban a „Közoktatási Egyesületek egyetemes tanácsának alapszabály tervezetét". Benedek V. Gyurátz F. emlékezete címen ír. Az Országos Középiskolai Tanár egyesületi Közlöny 1929. májusi száma közli a közgyűlésen elhangzott beszédeket, köztük gróf Klebelsberg miniszter és Kornis államtitkárét. Formvald I. A gyakorlatok szerepe a természettudományok tanításában c. előadásában a kötelező gyakorlatok hívének vallja magát, ha esetleg az eddigi tananyagból egyet-mást fel kellene is áldozni. A Magyar Tanítóképző 1929. májusi számában tovább folynak Kenyeres E. A gyermek gondolkozásának és világfelfogásának fejlődése
