Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 6. szám - Belföldi lapszemle
246 Lobogó“ tiszteletére tervezett és Papp-Váry Elemérné „Hitvallás“ c. költeményének szövegére alkalmazott gyakorlat anyagát. Mint a címe és a fenti cél is sejteni engedik, a gyakorlat anyaga nem a mai modern rendszerű mozgásos gimnasztikából van véve, hanem a költemény alaptónusának: a zászlóavatás és tiszteletadás fen • séges, komoly aktusának megfelelően, lassú, kifejező, a magyar dacot, elszántságot s tenni akarást tükröztető mozgásokból áll; de közben a költemény bizakodó hangulatára, a palotás könnyed, ringó mozdulatait dacos dobbantással végzik be a tornászok; sőt a csárdás gyors lépései és fordulatai is felcsillannak a jövő bíztató képében. Szemléltetése ez a gyakorlat a fenti költemény sorainak; mondhatnám: testgyakorlati melodráma. A cél miatt fiziológiai intenzív hatást nem is lehet várni a gyakorlattól, hazafias érzésre nevelő értéke jóval felette áll testgya- korlatí értékének, mert pl. a madárdalt kifejező újjmozgatás e szempontból már szinte a komikum határát érinti. A gyakorlat a „Hiszekegy“ dallamára kezdődik, amelyet a zászló körül félkörös oszlopban felállított tornászok „vigyázz" állásban s a lányokból és kisgyermekekből álló csoport „élőkép“-ben állva hallgat végig. A költemény címe és a szerző nevének elmondása után egy érceshangú növendék szaval s ugyanakkor a tornászok és külön az élőkép a költemény egy-egy sorának megfelelő mozgásokat végeznek. A 15. verset, vagyis a „Hiszekegy“-et a magasra emelt zászló körül a szavaló és a tornászok együtt éneklik a zenekar intonálására s ezután a zászló előtt tisztelgő elvonulást végeznek. Hivatalos bemutatása Nagykőrösön lesz 1929. június 16-án d. u. 3 órakor a MOVE sportpályán. A szerző a trianoni gyászos békediktátum óta különösen használatos szimbolikus szabadgyakorlatok nagyobb lélegzetű fajtáját építette fel szerencsés kézzel s még szerencsésebb gondolattal. A régi kaszárnyákon lengő fekete-sárga zászlók iránti ellenszenv csak gyűlöletet váltott ki minden igaz magyar érzésű emberből. Kell, hogy ifjainkba beoltsuk a magyar trikolór iránti tiszteletet, hogy az mai elesettségünkben biztatónk s bátorítónk legyen. Az ilyen zászlóavató ünnepség egész életére élmény marad a fogékony gyermeki lélekben s zászlónk megbecsülése nyomán kifejlődik lelkében az önbizalom s megbecsülése mindannak, ami magyar, A szerző ez irányban is jó munkát végzett gyakorlatanyagának összeállításával. (Mezőtúr) Pályi István testnev. tanár. Belföldi lapszemle. A „Néptanítók Lapja“ 1929. évi 19—20. számában Körösi H. ismerteti Pécs város polgármesterének az Erzsébet-tudományegyetem továbbfejlesztése érdekében kiadott emlékiratát, mely az egész Dunántúl egységes és összefogó akaratából kelt életre. Kornis Gy. befejezi „Kultúra és túlterhelés“ c. cikkét, melyben a túlterhelésnek nemcsak isko
