Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 5. szám - Megjegyzések
210 zium, amely eddig fenntartási államsegélyt nem kért és nem kapott, tanítson e terv szerint, hanem az összes ref. középiskolák. Igazán itt volna az ideje, hogy ref. egyházunk illetékes testületéi felemeljék szavukat ebben az ügyben, még pedig olyan irányban, hogy a ref. középiskolák, akár államsegélyesek, akár nem, taníthassanak az állami tanterv keretei között mozgó külön ref. tanterv szerint. Szinte nevetséges dolog, hogy a ref. középiskolák azért az évi 6—8 pengő fenntartási államsegélyért, amennyit a forradalmak lezajlása óta tényleg kapnak, lemondjanak arról a jogukról, hogy külön ref. tanterv szerint taníthassanak. De ettől a nevetséges összegtől eltekintve is, tisztán elvi szempontból is teljesen indokolhatatlan, hogy a magyar állam, bármily mérvű' államsegély fejében, megkövetelje a ref. jellegű középiskoláktól a ref. tanterv követésének jogáról való lemondást. Megkövetelje a lemondást azoktól a ref. iskoláktól, amelyek a magyar államnak a legmegbízhatóbb támaszai, a magyar nemzeti szellemnek legjellegzetesebb, legtermékenyebb melegágyai voltak mindenkor. Hát van valami olyan vonása a magyar kálvinista szellemnek, amelytől a magyar államnak félnie kell, amelynek minél hatékonyabb terjesztésétől a magyar államnak akár államsegélynyújtással is védekeznie kell? Ha van, akkor logikus az állami tanterv követésének kötelezővé tétele: ha nincs, amint hogy az ellenkezőt senki emberfia józan ésszel nem állíthatja, akkor meg kell szüntetni ezt az elavult, helytelen kötelezettséget, amit annak idején is csak a nemzetiségi középiskolákra való tekintet tett valamennyire indokolttá. Igenis, meg kel! csinálni a ref. középiskolai tantervet minél előbb és azt kötelezővé kell tenni minden ref. jellegű középiskolában : ez legyen ref. iskolapolitikánk egyik legsürgősebb célkitűzése. Borsos Károly. 3. Miss Europa. A Prot. Tanügyi Szemle márciusi számában e cím alatt Gulyás Józseftől egy közlemény jelent meg, amely nagyon is fontos dologról szól. Vissza kell térni — nem a cikkre, mert az nem szorul kiegészítésre — hanem a problémára, amelynek Gulyás csak egyik konkrét megnyilatkozási formájával foglalkozott. Mert az említett közlemény csak egy tünetét villantotta meg egy nagy kérdésnek, amely a modern pedagógiának megoldhatatlan problémája. Ez a probléma pedig abban áll, hogy az iskola és az élet tökéletesen ellentétes nevelésben részesítik az ifjúságot és ez az áldatlan ellentét szinte évről-évre nő. A modern élet, a művészet, divat és különösen az irodalom, határozott és rohamos eltolódást mutat az érzékiség felé. A jelen irodalmát kis túlzással a szekszualitas irodalmának lehetne mondani. Az iskola igyekszik ellensúlyozni, lerontani a kívülről hozott hatásokat és közben úgy érzi a nevelő, hogy torz, nevetséges helyzetbe jutott, mert a reális élet, a korszellem ellen vívja reménytelen csatáját. Pedig az iskoláknak igazságuk van. Mert a szabados szellemű nevelés és az érzéki benyomásokra számító irodalom hatása a növendéknél a pubertás ösztöneinek felkeltésében és idő előtti tudatossá
