Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 1. szám - Megjegyzések

14

csak a tiszta tudományos igazságot kutatja, arról tesz hitvallást és így előadásai nem kelthetnek jogos aggodalmat semmilyen felekezet tagjaiban. Aki pedig fél a tudományos igazságoktól, az ne menjen egyetemre. Viszont az az egyetemi tanár, aki előadásai irányítóiul apácafőnöknőket, vagy más felekezeti hatóságokat fogad el, nem való egyetemi katedrára, mert csak megcsúfolja azt. A szegedi párhuzamos tanárok pedig, ha a hozzájuk fűzött várakozásoknak meg akarnak felelni, csakis ilyenek lehetitek. Világos tehát, hogy nem szabad ilyen tanárokat beállítani, nem szabad a magyar államnak ilyen tanárokra pénzt költeni.

Borsos Károly.

2. A „Népszövetség“ az iskolában. Ama híres, nevezetes genfi intézmény, melyet nekibúsult fővel mi akárhányszor a „sóhivatal“ színvonalára, sőt ennél is lejebb — a föld alá szeretnénk elsűlyeszteni, nem csak oda nem sűlyed, de él, virágzik s egyre terjeszkedni kíván és boldogítani kicsinyét, nagyot, aki csak hatalmi vonzókörébe esik. Többek közt például az iskolákat is felhasználja propaganda célra, amennyiben egy külön iskolai célból szerkesztett, „Le petit Journal de la societé des nations“ c. kis újsággal akar a fogékony gyermeki lel- kekhez közelebb férni. Már a címe eleget mond, noha maga a sajtótermék elég vézna termetű. Mindössze négy oldal; így is három hónaponként jelenik meg egyszer; azonban el kell ismerni, hogy vesztegető, szép képekkel van fölékesítve és a mi a cél szolgálatának szempontjából fontos, a tanulók felfogásához kitűnően alkalmazkodik. Mindenkép tanulságos akar és tud is lenni, A szerkesztők bizalommal kérik és jó néven veszik olvasóik részéről a bíráló észrevételeket, kivált ha ezek a gyermekekre tett hatásról számolnak be.

Az ismertető szakfolyóirat, melyből e sorokat átvesszük, azon töpreng, hogyan lehetne növelni, tartóssá tenni ez érdekes időszaki közlemény sikerét maguknak a tanítóknak hathatós irányításával.

A dolog nem oly könnyű, mint látszik. Az iskolai kézikönyvek függeléke gyanánt, ez a kis újság sokat veszíthetne érdekességéből; mellékesnek, ráadásnak tűnnék fel, könnyen észrevétlenül is maradhatna, ami bizony nagy baj lenne. Az újság közleményeit az osztályban, órán magyarázgatni nem az egyetlen, de talán nem is a legjobb eszköz a tekintetben, hogy azokat elolvastassuk, úgy, amint szeretné az ember elolvastatni.

De ha minden tanuló előtt ugyanaz a fűzet feküdnék kinyitva és míndeník ugyanazt a dolgot egyszerre olvashatná, bizonnyal örömöt okozna nekik, mikor a frissen szerzett ismereteket a tanító melegében hozzáfűzött magyarázatából még valamivel kibővíthetnék.

Az első számnak a középpontjába például 3 cikk van állítva: Wilson, Lengyelország, Litvánia, Lamartine.

1. Az Egyesült Államok elnökéről való megemlékezés, úgymond, szépen összeköthető a svájci intézmények ismertetésével. Következnék utána rövid párhuzam a két szövetséges állam között: az Egyesült- Államok alkotmánya, majd Svájcé, amelyet 1848-ban adott magának;