Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom

163 a fiával. — Itt látszik, sokszor milyen messze van a szülő gyermekétől! Megkönnyebbitettem a terhét. A rendszeres középiskola szépen és céltudatosan épit előre. Azt a részét ennek a kérdésnek, amit én a lemondás fenségének nevezek, a hittanár végzi el. A másik részét, amit én a test ismeretének nevezek el (mely keretbe én a biológiai és a fiziológiai ismereteket utalom), ezt a természetrajz ma már oly be­hatóan és feltűnés nélkül, fokról-fokra, tárgyalja, hogy a szülőnek itt semmi hozzáadnivalója nincs. Ez a legkényesebb rész ma már nem probléma a szülőknek. A szülő teendője jórészt e kérdésnek a harmadik részénél indul meg: Az egészség szentségénél. Az iskola itt is segítségére van a szü­lőnek, az egészségtan előadójával az élén. Legfőbb teendője követni és követtetni az egészségfenntartó utasításokat. Testedzés, torna, sport, szerény táplálkozás, semmi alkohol, semmi nikotin, kemény fekvőhely, koránkelés, stb. . . . szóval a test igényeinek leszállítása a végsőkig. A szülők serege nem is sejti, hogy milyen hálával tartozik az iskolának ezért a preventív munkálkodásáért, mely sok esetben, tán a legtöbb esetben, a növendék egész életére megoldja ezt a kérdést egyéni szem­pontból. Egyéni szempont szerint tehát e kérdés megoldásának három főrésze van: A test ismerete Az egészség szentsége A lemondás fensége. Elemi megnyilatkozása szerint társadalmi a szóbanforgó kérdés. A társadalom kategorikus imperativussal utasítja az egyént mindama kötelesség megtartására, amelytől jóléte függ. Társadalmi szempontból főrésze a fölvilágosító kérdés megoldásának, a szigorú kötelességérzet felkeltése a társadalommal szemben. Viszont a társadalom kötelessége erkölcsi és egészségi szempontból, lehetővé tenni minél korábban, már a huszas évek első felében a családalapítást. A szabad pályákon látni ily irányú kedvező jeleket. A tisztviselőknél jó kezdőfizetéssel volna ez támogatandó. Újítsák meg a fizetésrendszert oly módon, hogy tekin­télyes családi pótlékkal kívánatossá tétessék a családi élet. Ezt értem én a kétirányú társadalmi kötelességérzet neve alatt. Lindsey biró könyvére térek át A társadalmi kötelességérzet körébe utalom ezt a könyvet, bár éppen az ellenkezőjére, a társadalomi kötelességérzet hiányára sora­koztat fel ezer példát. Eszményem az amerikai nevelés eredményes­ségéről — földrehullott, csörömpölő cserepekre törött, Lindsey biró könyve végén. Az a bátor, önálló, fölényes, megközelíthetetlen girl, — mese . . . mese! ., . Olvassátok el Lindsey biró könyvét, Hellene Jons, Elis Franciska, Ellen, Mary és Bill, Mary Jessup és gyermeke, Ein Geist­

Next

/
Oldalképek
Tartalom