Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 4. szám - Hazai és külföldi irodalom

164

licher seine Tochter und zwei Soldaten, stb., stb. és hozzá a mellékelt statisztikai adatokat Denver leányiskoláiról és akkor azt fogjátok mondani feleim: — Nem, nem! Ennyire még nem vagyunk az ó-világban.

Lindsey biró csak az embrió, az újszülött szempontjából vizsgálja a kérdést, tehát tisztán társadalmi szempontból. Ellenben a felsorolt három kardinális egyéni szempontot nem méltatja figyelemre. 0 a társadalom útján kívánja az egyén társadalomellenes, ösztönös megnyilatkozásait szabályozni, holott ez az egyénnel szemben alkalmazott egyéni kategorikus imperativus nélkül nem érhető el. Az egyén nem áll szemben a társadalommal, a társadalom pedig nem áll szemben az egyénnel ; ezek korrelativ existentiák, egyik feltételezi a másikat. Az egyiket nem lehet a másik nélkül, hanem csak egymás által megjavítani. Az egyént a társadalom által és a társadalmat az egyén által.

Látjuk, mily nagytömegű a nemi felvilágosítás kérdése az egyénhez viszonyítva, tehát Lindsey biró sem tekinthetett el az egyéntől, társadalmi vonatkozású taglalásaiban, anélkül, hogy egyoldalúvá ne vált volna és a szóbanforgó társadalmi veszély ellen ajánlott orvossága: az újszülött védelme csak palliativ értékű.

A könyvet nem pedagógus, hanem biró írta — megengedem, hogy szíve melegen ver a társadalmi hajótöröttekkel szemben, azért mégsem ajánlatos olvasmány kritika nélküli közönségnek — serdülőknek leg- kevésbbé, akárcsak mint más téren Krafft—Ebing Psychopathia sexualis-a. Mindkettő szakembernek hasznos, de laikusnak sok olyat mond, amire az gyanutlanságában egész életén át nem is gondol.

Pro memoiia :

A nemi felvilágosítás

■■ .1. in ■ —, i ■ ... ■■■ — v

Egyéni vonatkozásban Társadalmi vonatkozásban

1. A test ismerete (Természetrajz) Társadalmi kötelesséoérzetek:

2. Az eoészséa szentsége (Egészségtan) 1. Az egyén kötelességérzete a társadalommal szemtien

3. A lemondás tensége (Hittan) 2. A táradalom „ az egyénnel szemtien

*

(Budapest) Mohr Győző.

Erdély lelke. — 148. 1. Berlin, 1924.

Ezen a címen már öt évvel ezelőtt jelent meg Kristóf György összeállításában egy novellagyüjtemény, élő erdélyi írók műveiből. All novella mindegyike más szerzőtől való. Szóhoz jut bennük az erdélyi írói gárda szine-java, egy-egy jellemző vonással gazdagítva az erdélyi lélek rokonszenves rajzát. A közös keretben a régiekkel együtt jól megférnek az újak s az erdélyiség közös jegyében a különböző egyéniségek és eltérő stílusok szépen egybekapcsolódnak. Mélyen gyökerező faji vonás szinezi egyformán jellegzetessé valamennyi szerző írását.

Az erdélyi lélek borongós hátterű napsütése árad felénk Benedek Elek üde romantikájú elbeszéléséből (Maradjon itt, kisasszony!) épúgy, mint a fiatalabb Nyirő József misztikus erejű soraiból (Nyírfák alatt). Sebesi Samu (Orgonaszó) és Kovács Dezső (Nagyasszony menni készül)