Protestáns Tanügyi Szemle, 1929

1929 / 4. szám - Nagy Miklós: A légnemű anyagok fizikája

147

nagy a levegő nyomása. Azokat az eszközöket, amelyekkel a levegő nyomását mérhetjük meg, barométereknek nevezzük. Barüsz görög szó, magyarul súlyt jelent. Itt bemutatok egy barométert. Mihez hasonlít?

F: A hőmérőhöz, csak hosszabb.

P: Olyan, mint a Torricelli kísérlethez használt üvegcső.

Tanár: Igaza van P-nek. Ez a barométer nem is egyéb, mint egy Tor- ricelli-féle cső. Hogy lehet ezzel a levegő súlyát mérni ?

V : Amikor kisebb a levegő súlya, akkor kisebb a higanyoszlop magassága is. A higanyoszlop mellé tett centiméterrel mindig pontosan megmérhető a levegő súlya.

Tanár: Látjátok, hogy ennek a barométernek a beosztása milliméter. Vájjon miért?

T: Mert a levegő súlyában nincsenek olyan nagy ingadozások. Már a milliméteres különbségeket is mérni kell.

Tanár: Ezért is szokás azt mondani, hogy a levegő súlya egyenlő 760 mm. higanyoszlop súlyával. Ezzel az eszközzel bárhol és bármikor meg lehet mérni, hogy a levegő milyen magas higanyoszloppal van egyensúlyban. És mi történik akkor, ha pl. Budapesten 765 mm. a légnyomás, Bécsben pedig 755 mm ?

Sz: Akkor a levegő Budapest felől Bécs felé fog áramlani.

Tanár: És így keletkezik a szél. A levegő, szél alakjában, mindig a magasabb légnyomású helyekről az alacsonyabb légnyomású helyek felé áramlik. Tanultatok ti már egy nevezetes szélrendszerről.

K : A monszun szelekről Indiában.

Tanár: Ki tudná most már pontosan megmagyarázni a monszun szelek keletkezését ?

I: Nyáron India földje hamarább felmelegszik, mint a tenger vize s a szárazföld fölött levő melegebb és könnyebb levegő helyére áramlik a tenger felől hűvösebb és vízpárás levegő. Ez a szél hozza a nagy esőzéseket. Télen megfordítva: a tenger vize tovább tartja a meleget és ekkor a szárazföld felől fúj a szél a tenger felé.

Tanár: No és miért tartja tovább a meleget a víz, mint a föld? És miért melegszik fel hamarább a föld, mint a tenger vize?

V: Azért, mert a víznek a legnagyobb a fajhője az összes anyagok között.

Tanár: A monszun szeleken kívül nem tanultatok még más nagy szélrendszerekről is ?

Többen: jelentik, hogy nem.

Tanár: Hát vájjon az egyenlítő környékén fölmelegedett levegőnek milyen lesz a mozgása?

P: A fölmelegedett levegő felszáll és helyére tódul a sarkoknál lehűlt levegő.

Tanár: És mi lesz a fölszálló meleg levegővel ?

S: Az meg felül a sarkok felé áramlik.

Tanár: Ügy-e milyen egyszerű? Az egyenlítőnél felszáll a levegő, tódul