Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 4. szám - Nagy Miklós: A légnemű anyagok fizikája
148 a sarkok felé, onnan pedig lehűlve visszakerül az egyenlítőhöz. Ez egy állandó és hatalmas körforgása a levegőnek. A Föld felszínén az egyenlítő felé tóduló levegő az ú. n. passzátszél, magasan fent az egyenlítő felől a sarkok felé áramló levegő az antipasszát szél. Érdekes megemlíteni, hogy már a régi rómaiak is ismerték a passzátszelek rendszerét, mert tudták, hogy Rómából hamarabb lehet Karthágóba jutni hajóval ennek a szélnek a segítségével, mint visszajönni. Ilyenfajta széljárással minden tengerparton találkozik az ember, A tengerparton ugyanis nappal rendesen másfelé fúj a szél, mint éjjel. Miért? N: Nappal a föld hamarabb felmelegszik, tehát a tenger felől fúj a szél. Éjjel a víz tovább tartja a meleget, tehát éjjel a szárazföld felől fúj a szél. Tanár: És van valami jelentősége a légáramlásnak a természet háztartásában? Nem lenne jobb, ha állandó szélcsend volna? V: Jobb lenne. K: Nem lenne, mert akkor nem esnék az eső. Tanár: Hát hogy esik az eső ? K: A víz elpárolog a f oly ókból és a tengerekből, a vízpárákat a szél elviszi a szárazföld felé és ott eső alakjában lehutlanak. Tanár: Lássátok, milyen nagyszerű bölcseséggel rendezte be a jó Isten a körülöttünk levő világot. Hogy kapcsolódik egyik láncszem a másikba, Ha csak egy láncszem hiányzanék is, felborulna a rend és lehetetlen lenne az élet ezen a földön. Van még a levegőtengernek más haszna is? I: Ha nem volna levegő, nem tudnánk lélegzetet venni. A növények sem tudnának élni. G: Tüzet nem lehetne gyújtani. Nem volna oxigén. Tanár: Jegyezzétek meg ezeken kívül azt is, hogy a levegőtenger a földnek a köpenyege. Ha a föld körül nem volna levegő, a nap sugarai hirtelen felmelegítenék a föld felszínét 80—100 C hőmérsékletre, éjjel pedig ugyanilyen hirtelen lehűlne a Föld felszíne 100 C-ra is. így van ez pl. a Holdon. A Hold körül nincs levegő s ezért azokon a helyeken, ahol süt a nap, élőlény számára kibírhatatlan meleg, árnyékban pedig roppant nagy hideg van. Ügy tekintsünk tehát a levegőtengerre, mint mindnyájunk köpenyére s mindnyájunk éltetőjére. Mit tanultunk meg ezen az órán? R: Megismerkedtünk az atmoszféranyomás nagyságával, kiszámítottuk az emberi testre nehezedő nyomást, láttunk egy barométert s megmagyaráztuk a monszun-, passzát- és tengerparti szelek keletkezését. Láttuk azt is, hogy milyen fontos szerepe van a levegőtengernek a természet háztartásában. (Vége a második órának.) (Szeghalom) Nagy Miklós.
