Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 3. szám - Hazai és külföldi irodalom
112 mel csodálkoztál^ a keserves látványt (37. 1.). Nagy pattanással nemcsak a nutlt, a célok, az élet, maga a túlfájt halál is meghalt benne 1152. 1.). A lobogó gyertya kanóca hosszú tüzes nyelvet vérzett feje fölött a falra, mint egy piinkösti apostolnak (150. 1.) Egyéb munkáiban ilyen szavakat használ; Legmiénkebb .. . Vétkellem lefonnyasztani. . . Aj az atyauriSt.. . Türelmezzék kend . . . Nofene, Gyékkend napam ! stb. Milyen építő hatással vannak ezek a kifejezések az ifjúságra, amely szereti utánozni az új írókat ? 11. A Magyar Helyesírás Szabályaiban [1922. évi) megállapítja a Magyar Tudományos Akadémia, hogy a régibb ok, ök, jók, jök személyragok még használtatnak az újabb juk, jük, uk, ük mellett. És ime 1 hat rövid év múlva már teljesen eltűnt írásainkból a régi jók, jök. Még csak a Rákosi Jenő írásaiban látom néha a régi alakokat. Szerzőnk is a 13. lapon a jók, jök, ok, ök ragokat zárójelbe teszi annak jeléül, hogy' azok már kimentek a divatból. Hát igen 1 Kimentek a divatból 1 Pedig nem rosszak, sőt sokkal jobbak, szebbek, ékesebb hangúak az újaknál s ismét divatba kell őket kozni. Az alföldi házaspár egymást apjok és anyjok névvel szólítja ma is. Én olyan városban növekedtem, amelynek egyedüli tájszólása az é hangnak némely szavakban í-vel való hangoztatása volt (ídes = édes; míz = méz; játszol i = játszol-é ?) Egyéb tekintetben megfelelt beszédbeli modora az akkori irodalomi nyelvnek, sőt szóképzése is tiszta magyaros volt (megfelhőztem attól a gondolattól). Én ott sohasem hallottam juk, jük, uk, ük végzetet a nevek személyragozásánál. A rektorom sem tanította. A Károlí-féle bibliafordításban sem olvastam, most sem találom benne. Nem is tiszta magyar nyelvérzékű ember találta ki és hozta azokat forgalomba ; a szegény magyarok aztán, mint új dolgot, felkapták és divatba hozták. Nekem olyan, mikor ezt a juk, jük ragozást hallom, mintha — Arany Jánossal szólva — sással metszenék a fülem, Elrontották vele a magyar beszédnek szép hangzását. Nem vétek ez ? Bizony nagy vétek. Eszük, szívük, lelkűk, testük, nevük, velük, mellettük, nélkülük, rajtuk, alattuk, fájuk, kapujuk, esküjük, keztyűjük stb. helyett nem szebben hangzanak ezek : eszök, szívok, leikök, testök, nevök, velők, mellettök, nélkűlök, rajtok, alattok, fájok, kapujok, eskűjök, keztyűjök ? Bizony szebben és ékesebben. Nekem mindenesetre szebben. — A juk, jük ragokra soha sincs szükség, mert bármelyik magyar szónál juk, jük helyett a jók, jök fejezi ki ezt a birtokos viszonyt. Ezt az állításomat senki sem tudja megcáfolni. Az uk, ük ragokra is csak azon szóknál van szükség, amelyeknél a többséget az ok, ök fejezi ki. Pl. örömök (több öröm), örömük (több embernek egy öröme); szokások (több szokás), szokásuk (több embernek egy szokása). Ha tehát ez így van (pedig így van), vissza kell állítani a jók, jök ragokat jogos használatukba. És erre a középiskolában kell erős alapot teremteni, mert a középiskolák tanulóiból lesznek az írók, az írással foglalkozó hivatalnokok és szónokok, meg a nyomdában dolgozó betűszedők, akiktől ma is sok függ, mert én mindig a régi ragokat írom, mégis uk, ük, juk, jük ragokkal szedik írásomat. Ezen észrevételeim elmondásával semmit sem vontam le e tan-
