Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 3. szám - Nagy Miklós: Az algebra tanításának bevezetése
90 de itt sokszorosan megboszulja magát a mulasztás. Már az algebra tárgyalásának megkezdésekor figyelmeztetjük a tanulókat, hogy mindenki maga igyekezzék dolgozni, mert idegen dolgozat leírásával csak saját magunkat büntetjük meg. De főképen arra vigyázzunk, hogy a házi feladatokat közös munkával minden óra elején dolgozzuk ki s kérdezzük meg, ki hol és miben hibázott, mert ezzel nemcsak aira jövünk rá, hogy esetleg az osztály egyeteme mivel nincs tisztában, hanem elkerüljük a hibás eljárások berögzitődését is. Inkább haladjunk lassan, illetve osszuk be tanmenetünket kényelmesen már előre, csak jusson idő a lehetőség szerint az egyéni kezelésre. Folytatólagosan rátérhetünk a zárjelek használatának ismertetésére. Természetesen olyan példák kapcsán, amelyek az előbbiekhez szervesen csatlakoznak. Ilyen példákat is tömegesen szerkeszthetünk. Egy kereskedő rendel a + b | c -f d kg. árut á x P-ért, nyeresége k P, menynyiért adja el? Vagy: mfn litert rendel á d P-ért, elad g litert á z. a többit á v P-ért, mennyi a nyeresége. Egy kiránduláson h férfi. 1 nő és f gyermek vesz részt; a férfiak s, nők és gyermekek t P-t fizetnek fejenként; mennyibe került a kirándulás összesen ? Nagyon elég, ha egyelőre csak a zárjel fogalmával jönnek tisztába a tanulók, — kapcsos és hurkos zárjelek használatára és a zárjelek felbontására csak az összevonásnál térjünk rá, Természetesen a zárjelek használatát megmagyarázzuk közönséges számokkal való műveletek kijelölése közben is. Mindezeknek a dolgoknak a beidegzésénél minél kevesebb elméleti magyarázgatásra van szükség. Példa és példa, ez itt a fontos. Hiszen ezen a fokon szinte mechanikussá kell tenni az alapísmereteket, hogy a tanulónak az ujjábán legyen az algebrai eljárások alkalmazása. Tehát nem az elméleti rész demonstrálására dolgoztassuk a példákat, hanem a példák dolgozása kapcsán említsük és tanítsuk a szükséges elméleti részt. Ez a természetes folyamat felel meg a tanuló lelki fejlődésének. Történelmileg is úgy jött létre az algebra, hogy a gyakorlati példákból szűrték le az elméletet és nem megfordítva, mint ahogy sokszor szeretjük az iskolában csinálni. Mikor rátérünk az alapműveletek tárgyalására, akkor sem szabad azon kezdeni: „Na, fiúk, most meg fogjuk tanulni az összeadást." Hanem a képletkészítési feladatok kapcsán úgy kell intézni a dolgot, hogy a tanulók maguk tűzzék ki maguknak az összeadás megtanulását és maguk jöjjenek rá a törvényszerűségekre. Kezdhetjük pl. azon a feladaton, hogy Péter összegyűjtött r P-t, János kétszer annyit, Margit négyszer annyit; mennyi pénze van a három testvérnek együtt ? Ennek a feladatnak a kapcsán megismertethetjük a koefficiens fogalmát s azt, hogy összeadásánál a koefficienseket ösz- szeadjuk, a betűkifejezés változatlanul marad. Másik példának jöhet: egy apa örökségül hagy fiának p hold földet, leányának háromszor annyit, feleségének pedig a gyermekek részével egyenlő nagy részt; mennyi földje volt az apának? Vagy: egy pincében van 3 drb z literes hordó, 5 drb kétszer, 7 drb ötször és 11 drb hatszor olyan nagy hordó; hány liter van a pincében? Most már rátérhetünk ilyenféle feladatok kidolgozására: 5a-f 9a-f-13a-f-4a; 15g-f8g-f-6g-|-10g stb, A legutóbb
