Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 3. szám - Nagy Miklós: Az algebra tanításának bevezetése
91 említett szavakban megadott példát variálhatjuk úgy is, hogy mennyit ér a pincében levő összes bor, ha minden liter ára k fillér. Kétféleképen kidolgoztatjuk a feladatot: először kiszámítjuk a bor mennyiségét és szorzunk k-val, másodszor minden nagyságú hordó árát külön számítjuk ki és azután vonunk össze. így már rátérhetünk több betűvel megadott mennyiségek összeadására is. Következő feladatként kidolgoztathatjuk pl. ezt: egy gazda elad a búzakereskedőnek s mázsa búzát á t P-ért, a másik gazda négyszer- annyi búzát ugyanolyan árban, a harmadik kétszer annyit á b P-ért; mennyit fizetett ki a kereskedő a három gazdának ? Ennek a feladatnak a kapcsán megismerkedünk az egynemű és különnemű algebrai meny- nyiségekkel. Emlékeztetünk a közönséges összeadás kapcsán tanult homogenitás törvényére, azután arra, hogy miképen alkalmaztuk ezt a törvényszerűséget a törtek összeadásánál s megmondjuk, hogy ugyanez a törvény érvényes az algebrai összeadásnál is, Röviden és a fejlődési foknak megfelelően utalhatunk a mathematikában uralkodó permanen- ciára is, hogy előkészítsük a talajt az újabb számfogalmak kialakítására. Amikor a különnemű és egynemű algebrai mennyiségekkel is tisztában vannak a tanulók, bármilyen jól megy és bármilyen egyszerűnek látszik, lehetőleg az összes gyengébb tanulókkal a táblánál is csináltassunk egy-egy összevonási feladatot. Nem a könyvben megadott példák közül, mert azokat házi feladatokként kihagyhatjuk és ellenőrizhetjük ezeken kívül. Rátérhetünk ekkor az összegfüggvény megismertetésére. Hogy mi a függvény, azt elsősorban nem algebrai példákon magyarázzuk meg. Itt van pl. a hangmagasság, amiről a III. osztályban már tanultak s amiből könnyű megérteni, hogy a hangmagasság függvénye a rezgésszámnak. Vagy a százalék a percentnek és összegnek, a finomság a színsúlynak és pótsúlynak, az iskolai bizonyítvány a szorgalomnak és a tehetségnek stb. Ezek a példák alkalmasak arra, hogy a független és a függő változó viszonyát a tanulók megértsék. A több változó fogalma sem lesz elérhetetlen számukra. Mikor ezzel tisztában vannak, akkor írjunk fel tetszőleges képleteket és kérdezgessük, hogy melyik mennyiség a függő, melyik a független változó. A kör területe és kerülete, a kocka köbtartalma, a sebesség, a kamat nagyon használható és köny- nyen érthető kifejezések erre a célra. Ilyen előkészítés után felírhatunk egy összegfüggvényt és fejben kiszámíttatjuk több x-hez tartozó y értékét. Három ilyen felírt függvény alapján a legrosszabb tanuló is tudja kezelni ezeket az egyszerű függvényeket. Ezután maguknak a tanulóknak kell rájönni, hogy milyen táblázatban legáttekinthetőbb az összetartozó értékek feljegyzése. Rá is jönnek, különösen ha a hőmérsékletek felírására, vagy a községi adófőkönyvek szerkezetére emlékeztetjük őket. S ha a hőmérsékletek feljegyzését említettük, maguk figyelmeztetik a tanárt, hogy grafikusan is lehet az összetartozó értékeket ábrázolni. Egy-két grafikont csináltatunk velük az iskolában és otthon is, hogy észrevegyék az összegfüggvény és az egyenes vonal között levő összefüggést. (Szeghalom) Nagy Miklós.
