Protestáns Tanügyi Szemle, 1929
1929 / 3. szám - Nagy Miklós: Az algebra tanításának bevezetése
89 stb. f az aranyezüst számításoknál: ö = sz -}• p stb. A köbtartalom és felületszámításnál, majd a III. osztályban a kamatszámításnál folytathatjuk a képletek szerkesztését és természetesen mindenütt a helyettesítést. Ilyen előkészítés után nem lesz nehéz a tanulókat az algebra elemeibe bevezetni. Hiszen a legnehezebb és legsikertelenebb szokott lenni a betűk alkalmazása és a helyettesítés megtanítása. Ezzel pedig nagyjából meg is vagyunk, mire hivatalosan is rákerül a sor. Az első algebra órán az algebra fontosságának rövid megemlítése után mindjárt rátérhetünk arra, hogy mi már ismerjük az algebra elemeit. Felíratjuk a már eddig ismert képleteket egymás alá s megpróbálunk eddigi tanulmányainkkal kapcsolatos új képleteket is konstruálni. A nyereség és veszteség kifejezése a vételárból és eladási árból, az ismeretlen kültag kiszámítása az aránypárban, az osztás műveletének betűkkel való kifejezése, betűkkel megadott következtetési feladat kidolgozása, a fizika bevezetésében tárgyalt képletek lehozása, keverés számítási feladatok megoldása bö és változatos anyagot nyújtanak a gyakorlásra s egyúttal alkalmat adnak az eddig tanultak átismétlésére is. Nem szabad az időt sajnálni ettől a bevezetéstől, mert tanításunk csak úgy lehet eredményes, ha a tanulók megszokják a betűk alkalmazását. Ezekkel a felírt képletekkel kapcsolatban rá lehet mutatni arra is, hogy az ö "betű egyszer összeget, máskor ötvénysúlyt, az e betű egyszer eladási árat, másszor élt stb. jelent. Ilyen módon jön rá a kezdő arra, hogy az algebra a legtökéletesebb rövidített írásmód. A gondolkozási képesség további fejleszlesztését szolgálják azok a feladatok, amelyekkel köznapi számviszonyokat öltöztetünk képlet formájába. Pl. Az udvaron játszik a fiú és b leány; kivisznek egy kosárban m diót; minden fiú x, minden leány y diót kap, — mennyi marad a kosárban ? Egy madár k perc alatt r métert repül; hány km-re jut s óra alatt? Elviszünk a boltba z P-t, vásárolunk g méter vásznat á z P-ért, d kg cukrot á t fillérért és h P-ért gyümölcsöt; mennyit viszünk haza? A példák szaporítása felesleges, — minden tanár tud ilyet százszámra konstruálni. Sőt a tanulókat magukat is felszólíthatjuk, hogy egymásnak adjanak fel hasonló példákat. Természetesen a feladatok megoldása közben rávezethetjük a tanulókat arra, hogy a szorzás jele a pont, vagy betűk között semmi s hogy az osztást rendesen tört alakjában jelöljük ki. így közbevetőleg a műveleti jelek használatával is megismerkedik a tanuló. Kapcsolódik a képletek szerkesztéséhez egy másik nagyon fontos feladat is, amivel elég sok baj szokott ezen a fokon lenni: a helyettesítés. Ha azonban felidézzük az emlékezetben a kör területének és kerületének, valamint a százálékszámítási feladatoknak képlettel való kiszámítását, akkor az újonnan alkotott képletekbe való helyettesítés sem fog nehézséget okozni. Egy-egy érdekesebb képletbe 3—4-féle csoportosításban is helyettesíthetünk számadatokat, de általában minden képletbe csináljunk helyettesítést. Fel kell még itt hívni a figyelmet arra, hogy kettőzött figyelemmel kisérjük a házi feladatok megcsinálását. Ez máskor is fontos ugyan,
