Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 10. szám - Hazai és külföldi irodalom
397 titok, mert nem tudhatjuk, hogy a teremtő Isten micsoda képességeket lehelt valaki leikébe családjának, hazájának,sőt az emberiségnek javára. Ez az élet a teremtő Istennek ingyen való adománya. Ezt rendeltetésének megfelelően kell élni. Mert minden létezőnek s igy az emberi életnek is meghatározott célja és rendeltetése van. A nagy mindenségnek parányi élő pontocskája, az ember — írja szerzőnk — két világnak polgára egyszerre: a természeti és az erkölcsi világnak. Élete olyan, mint a virágé, mely gyökérével az anyaföldhöz van kötve, de a levelével és virágával egy magasabb fényes világ sze- retetét szívja magába. Az embert is valójának egyik fele, a test, az anyagi világhoz köti teljesen s alá van rendelve az anyagias természeti élet törvényeinek ; élete fenntartásához szigorúan alkalmazkodnia kell az élet természeti törvényeihez. Emberi valónk nemesebb felével, a lélekkel azonban egy magasabb rendű más világ polgárai vagyunk s eme más világ élettörvényeinek, erkölcsi világrendjének vagyunk alávetve s valamint természeti énünknek a természeti világrenddel, úgy szellemi énünknek a szellemi, vagyis erkölcsi világrenddel kell összhangban lennie. Az erkölcsi világrenddel való összhang megtartásának érzékszerve a lelkiismeret. A lelkiismeret adja meg az emberi élet értékét. Az Isten, az örök szeretet s ránk nézve az örök szeretet forrása, lelkűnkbe oltotta az emberi jóság, hűség, emberség, igazságosság, tisztesség és könyörűlet eszméit. Ez eszmék megvannak minden ember lelkében, mint a virághagymában a leendő virágélet lehetőségei, de ápolás, illetve nevelés által kell életre kelteni. A pincében polcra tett virághagymában benne vannak a szunnyadó erők: a zöld levelek, a pompás színű s illatú virágok, de ezek a pincében végre elhalnak. Ha azonban tavasz nyiltával a virághagyma a nyirkos anyaföldbe kerül s a napsugár ereje megérinti, megmozdul benne a kibontakozó élet. így van az emberi lélek is. Ez az árnyékvilág olyan az élni vágyó ember számára, mint a csodás életlehetőséget rejtő virághagyma részére a sötét pince, melyben nincs számára kellő levegő, napsugár, tápláló talaj. Az ember erkölcsi élete is a maga nagyszerű életlehetőségeivel csak akkor válik valóban életté, ha belekerül a maga szellemi talajába, erkölcsi napsütésébe, vagyis rátalál életének igazi erőforrására : Istenre. Ekkor kelnek életre a lelkében szunnyadó életlehetőségek s valósággá válik az egyes emberre nézve a testi élet viszontagságai mellett is a lelket megnyugtató, belső békességet nyújtó, tiszta erkölcsi élet: a boldog élet. Mert az emberi boldogság nem a testi életben, hanem a lelki életben lesz érezhető valósággá, melyre a jó Isten az embert életre hívta. Hogy mi módon lehet e boldogságot elérni, ezt fejtegeti e könyv elég bő előadásban, a kővetkező címek alatt: Az élet nacionalizálása. Az élet statisztikája. Az élet misztériuma. Az ember helye a minden- ségben. A pozitív élet elve. A szeretet értelme és célja. A szeretet formái. Utravaló. A szerző derék munkát végzett műve kiadásával. Faragó B. Dr. Balogh Ernő: A föld köpenyege. A levegő sajátságai és tüneményei. 112. oldal. Kolozsvár. Minerva Irodalmi és Nyomdai Mű- intézet Rt. kiadása. 1926.
