Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 2. szám - Losonczi Zoltán: Egy század magyar tudományossága és a református iskolák
62 állami életben, S bár a történeti alapot nem mellőzi, azért mégis az ethikáé és a metafizikáé a döntő szó Platón eszményi államában s annak berendezésében. Egyoldalú tehát Gumplovicz felfogása, mely az állam, mint természeti produktum lényege felől zavaros homályt s a politika és morál összezavarását látja Platon államelméletében, vagy Kleinwouhteré, ki abban kommunisztikus eszméi miatt elavult államregényt lát és Weberé, ki szerint Platónnál az elméleti szempontok uralkodnak a gyakorlatiak felett, Legjobban méltatja Platon államelméletét történeti alapjaiban, filozófiai felépítésében, rendszerezésében és gyakorlati alkalmazásában a nagynevű Jellinek: „Allgemeine Staatslehre“ (3. kiad. 1920) c. művében. Ő is igazolja Platon államművészetének máig is hatékony örök ifjúságát, mély értelmét és erkölcsi nagyságát. Foglaljuk össze fejtegetéseink eredményét a következőkben: Az antik bölcselet adta mai kultúránkhoz az alapot s általában egész szellemi életünk az ó-kor által van befolyásolva. Hogy a görög bölcselet, mint tudomány és életművészet egyaránt mennyire befolyásolta korunk egész szellem- és eszmevilágát, főleg Platon igazolja. Már Szókratész és Platon bölcseletében a modern gondolkodás összes csirái bentfoglaltatnak és korunknak nem egy életkérdése már az ő gondolkozásuk tárgya is volt. Csak a szofistákkal kezdődik az igazságban vetett hit megingatása, ami azután az összes erkölcsi értékek megtagadására vezetett és Görögország sülyedésével, sőt megsemmisülésével végződött. Akkor lépett fel Szókratész, aki új alapot vetett az ethikának és tanította az erkölcsi fogalmak örök értékét. Elitéltetését s az akkori szomorú politikai viszonyokat leginkább nagy tanítványa, Platon világítja meg s igy lett az igazság hirdetője, sőt prófétája. A szellemi élet megújulása s az igazság után való törekvés volt életfeladata s a szellemi világ az ő egyedüli valósága és egyetlen igazsága. Platon olyan kérdéseket tárgyal, amelyek a kultúráiét valódi fundamentumai s ameyekkel korunkban is állandóan kell foglalkoznunk. így hát Platon „Állama“ egészen modern jellegű. E műnek alapgondolata, amelyen örök ifjúságának fénye ragyog, a politikának a morálon való felépítése, s az államnak, mint az igazságosság megtestesülésének felfogása. Ennek a Platon-féle erkölcsi idealizmusnak, amelyre mint életalapra ma is nagy szükségünk van, napjainkban Eucken volt egyik legnagyobb képviselője. Dr. Szlávik Mátyás. Egy század magyar tudományossága és a református iskolák. A magyar iskola, különösen újabban, egyik legszebb feladatának tekinti hagyományai ébrentartását és nagyjai emlékének megőrzését. E nemes cél pedagógiai szempontból is fontos. Egyrészt közvetlen pél-
