Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 10. szám - Egyházi és iskolai hírek

az iskolalátogatás jól sikerüljön. Az újabb iskolai reformok azt célozzák, hogy az anyagimádat megszűnjék. Ez azonban nem a tanítás anyagának kibiiszöbölését jelenti, hanem csak olyan irányú korlátozását, mely nem öli el a gyermek egyéni teremtő erejét. A kellő ismeret megtartásának fő kelléke a helyes ismétlés. Az új iskola tanítója az ismétlésnél arra törekszik, hogy tanítványa öntevékenysége minél jobban kifejlődhessék. A helyes ismétlés az utolsó megvilágositó fényt veti a már egyszer átbarangolt vidékre. A történelemből véve példát, azt hangsúlyozza a cikk szerzője, hogy nem kell az egész nagy anyagot egyszerre meg- tanittatni az ifjakkal. Ismétléskor kell egyes elhanyagolt részeket új szempontok szerint kidomborítani. Ilyenkor olvassunk történelmi regé­nyeket, történelmi tárgyú költeményeket, vegyük elő a történelmi ne­vezetességű épületek, templomok, várak stb. képeit, ezekkel úgy kris­tályosíthatjuk ki a tanulandó anyagot a gyermek lelkében, hogy észre sem veszi, hogy ismételt. Különösen érdekes egy-egy meghatározott szempontból való átfogó ismétlés. Pl. az emberiség fegyvere a kőbaltától a kézigránátig, vagy az öltözködés és lakásügy évszázadokon keresztül. Mutassuk be a közép­kori beszédet, pénzeket stb. Amint látjuk, az ismétlésnek egész sereg érdekes lehetősége van. Hasonló mód áll rendelkezésünkre a többi tágyaknál is. Ilyen kérdé­sekre kell pl. földrajz órán feleletet kérni: ki tudja megmondani, hogy honnan származik tantermünkbe a szivacs, kréta, tábla-fa, pala stb? Mire gondolsz, ha ezt a nevet hallod: Egyiptom, Kina, Japán? Vázlatos, grafikus ábrázolást, szabad tanulói előadást vezessünk be az ismétlési órákra, hogy ezzel változatossá és új formájúvá tegyük az ismétléseket. Adjunk teret a tanulók szabad szellemi tevékenységének, mert ez az önálló gondolkodás feltétele. (Szeghalom) Pásztor József. Egyházi és iskolai hirek. A magyar evangélikus tanügy­nek egy régi érdemes munkása, Gyalog István, a bonyhádi ev. reálgimnáziumnak nyugalmazott igazga­tója npv. 2-án elköltözött az élők sorából. Életrajzi adatai a következők: A tolnavármegyei Sárszentlőrinc szülötte volt s középiskolai tanulmányait abban a szerény kis latin iskolában kezdte, mely két éven át Petőfi Sándort látta falai között, majd ezen iskola átköltözésével Bonyhádon folytatta s Sopronban fe­jezte be. A tanári pályát választotta élethivatásul s a mennyiségtan- természettan szakcsoportból Budapesten nyert tanári oklevelet. 1883- ban a bonyhádi ev. algimnáziumhoz került rendes tanárnak. A fenn- tartóság bizalma fiatalon az intézet élére állította s 1889-től 1918-ban történt nyugalombavonulásáig mint igazgató vezette az intézetet. Gyalog István (1856—1928).

Next

/
Oldalképek
Tartalom