Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 8. szám - Külföldi lapszemle

313

A Néptanítók Lapja 1928. aug. 1. számában gr. Klebelsberg K. „Kultúra a Balatonon" cím alatt rámutat arra, hogy az Alföld után a Balatonra fordult a kormány tekintete. Ő (Klebelsberg) első feladatának tartja a Balatonkultusz megszervezését. Ezt szolgálta a tihanyi biológiai kutató intézet felállítása. Tervbe van véve egy sporttelep létesítése a tihanyi révnél, magában Tihanyban pedig angolnyelvű internátus és középiskola. Ugyané számban Körösi H. Oktató-film és műveltség cimen értekezik.

A szept. 1. számban Hanuszik Antal igazgató beszámol az ózdi gyártelepen létesített VIII. oszt. népiskola szervezésének a módozatairól.

A szept. 15. számban Klebelsberg gróf miniszter „Nép és nemzet" című cikkében kifejti, hogy nálunk Trianonig nem volt meg a belső kapcsolat az államhatalom és a nemzeti gondolat között, mert akkor ílyesemi az osztrák állammal való viszony folytán sokszor gyanús színben tűnt fel. Ez Trianonnal megszűnt, de most a magyar nacionalizmusnak főbb problémája, hogy a közonti kormányzat igazán népbarát és a tömegekkel együtt érző szociális érzéktől vezetett kormány legyen.

Az 1929. évre szóló Luther-naptár (szerk. Németh Sámuel) pedagógiai érdekű cikkei: A 400 éves Luther Káté. A késmárki ev. líceum. (Bruchner Gy.) Gombocz Z. (Zsiray M.) Gr. Brunsvik Teréz, az első magyar gyermekkert alapitója. (Payr S.) Megemlékezések Hitt- rich O., Kuttlik E., Mayer E. és Schneller Istvánról. Leánynevelésünkről. (Böhm D.) Sz. Ö.

Külföldi lapszemle. * 1

Lehrproben und Lehrgänge. Vierteljahrschrift, Herausgegeben von Dr, August Nebe. Geh. Studien Rat. Halle. 1928. 1 H. April. 1928. Preis. Mk. 10. järlich.

1. Die Sittichen und religiösen Hauptschwirigkeiten der evang. gebildeten Kreise in Bezug auf das höhere Schulvesen Preussens von Studienrat dr. Th. Pauls. Halle.

A kérdések kérdése, veti fel mindjárt legelöl az értekező : „Milyen valláserkölcsi meggyőződésekkel jöttünk mi és jönnek most fiaink és leányaink a felsőbb iskolákból és mely feladatok hárulnak innen az iskolai tanításra? s kinek szivét, lelkiismeretét terhelik ezek?" A vallásos és erkölcsi hagyomány értékében végbemenő változás sokakat kellemetlenül érint, sőt nyugtalanít, aggaszt. Mívelt szülők az állami iskolákról s azok jogosultságáról kezdenek az eddigitől eltérő módon gondolkozni. Az állami iskolák történelmileg kialakult helyzetét felülvizsgálatnak vetik alá, annál inkább, mert hitük szerint, azok, az élő vallásos meggyőződések károsításával működnek s kialakul lassanként, főkép a katholikus világban, az a közóhaj, hogy az egyháznak előbb- utóbb ki kell venni a keresztyén ifjúság nevelése ügyét az állam kezéből, mint amely arra hivatatlannak bizonyult.