Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 8. szám - Hazai és külföldi irodalom

30v)

C. munkája I. részének közrebocsájtásával. Önálló kiadása az Egyesületnek ugyanezen szerzőnek: „Vác monográfiája“ c. 25 ives diszműve. Kiadás alatt áll Szarka Gyulának: „A kamillánus szerzetesek története" c. alkotása. Ezzel a munkával a Vácon működő mindhárom szerzetes- rend múltja feldolgozást nyer, mert már ezelőtt kiadták dr. Szarka Gyulának : „Váci domokos konvent története" és „Az ágostonos remeték Szent Jakab kolostora" c. müveit. Feldolgozta ugyancsak szerzőnk „Vác szerepe az 1927. évi Szőnyi békében" cim alatt Vác XVIII. századbeli múltját.

Ilyen nagyarányú gyűjtő, feldolgozó és kiadói munka folyik vidéken lassan, észrevétlenül, de folytonosan élő példát nyújtva a vidéki nagyobb városoknak utánzásra és követésre, mert, hejh! de sok kincs porlódik, rongálódik szerte e csonka országban, pedig nemzeti hagyományaink megmentése mennyivel növelné az egyetemes magyarság egyetemes kincsét s erősítené bennünk a nemzeti géniusz lobogását is.

Adytól vett igen találó idézettel s a lelkek mélyére ható, remek sorokkal fejezi be Szarka Gyula beszámolóját, mellyel bizonyítja azt is, hogy nemcsak komoly szaktudós, de határozott mestere is a magyar stílusnak; kis munkája igazi, „meleg, benső élmény“-ként hat minden figyelmes olvasóra:

Mezőtúr. Dr. Boross István.

Podhraczky György: A tótoklakta Felföld politikai és kultur- geografiája. Budapest, 1924. Studium. 107 lap.

Négy éve jelent meg ez a kis tanulmány, de megérdemli, hogy folyóiratunkban is visszatérjünk egynémely gondolatára. A napjainkban annyira időszerű tót kérdést világítja meg alapos felkészültséggel és a Felvidék szülöttjének magyart, tótot egybeölelő szeretetével.

Sajátságos egy nép a tót! Soha, sem a múltban, sem a jelenben a független nemzeti lét nem jutott osztályrészéül. Még csak külön neve sem volt földjének a nép ajkán: a „Slovensko" elnevezés újabb irodalmi termék. Századokon át a magyar határokon belül nemcsak békén megvolt, hanem még tekintélyes teriilet-hóditásokat tehetett. Magába olvasztott számtalan német, sőt magyar nyelvszigetet (pl. az előretolt őrségeket). Külső határán hatalmasan előrenyomult keleten a rutének rovására Ungvárig, nyugat felé pedig még a Morván át is bocsátott rajokat az ott levő tótság fölfrissitésére. Egyetlen kis csoportja ez a tót népnek, mely Magyarország határán kívül élt, Masaryk elnök tudvalevőleg ennek a csoportnak a szülötte. A hódoltságot követő alföldi tót telepítések zömét a középső, evangélikusnak inkább megmaradt tótság szolgáltatta. Ha még az amerikai kivándorlók nagy tömegére is gondolunk, előttünk áll a tót ethnicum teljes képe.

Művelődés dolgában mindjárt a magyar és német után következett. E téren a protestantizmus bevonúlása rájuk nézve a legfontosabb kultúrjelenség. Valaha a tótság oroszlánrésze evangélikus volt, ma a felvidéki részének csupán ötödé maradt meg annak. Főkép a nyugati és keleti szárnyakon volt az ellenreformáció diadalmas; jobbágyságból állt legtöbb helyt a tótság, a földesúri hatalom volt a téritők leghaté-