Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 7. szám - Hazai és külföldi irodalom
269 Mindent összevéve Harsányi István érdemes munkát végzett e XXII. kötet közrebocsájtásával. Kazinczyt nemcsak talentuma és nyelvújítói érdemei tették a magyar irodalom munkásai egyik legnevezetesebbjévé, hanem egész lelkülete odasorolja őt a valódi nagy magyarok közé. Irodalmunkban az Ízlés, a verselés formai tökéletessége, az európaiassággal párosult nemzetiesség első, irányt szabó hangoztatója. Széchenyi úttörője és a magyar nemzeti lélek kiművelésének egyik legkitűnőbb érdemű bajnoka. S még ezeken felül nagyszerű pedagógiai érték is, mert kitartását, szorgalmát, tanultságát, elvhűségét, bátorságát, egyenességét, hazafiasságát és vallásosságát követendő példa gyanánt állíthatja ifjúságunk elé mindenki, aki nem elvont teóriák tartalmatlan jelszavaival, hanem beszédes példaképek elevenen ható bemutatásával akar e becsületességre, akaraterőre, tettekre és önzetlenségre annyira rászoruló kornak méltó nemzedéket nevelni. Az ilyen jellemeket éppen ma nem lehet elégszer és elég sok oldalról a törpe utódok szemeláttára bemutatni. Ezért a minden rendű és rangú nemzetnevelők is igaz okulással forgathatják ezt a levélgyüjteményt a maga magyarázataival és felvilágosító megjegyzéseivel együtt. Ez utóbbiakat Harsányi István kellő tapintattal és bölcs mérséklettel mindig éppen azon a helyen helyezte el, ahol a legkevésbbé rikitanak, de a legközvetlenebbül hatnak (pl. 509. 1.). Mezőtúr. Dr. Kovács Géza. Vida Imre: Madách Imre életének vázlata. Új életrajzi adatok alapján. Budapest. Lampel. A címlapon s még inkább az előszóban azt Ígéri a szerző, hogy új adatok alapján világítja meg Madách életét, műveit s ezek összefüggését. A két ívnyi kis fűzet átlapozása azonban arról győz meg bennünket, hogy új adata kevés. Ez természetes is, hisz leginkább Palágyi, de utána Voinovich is a felsorolt forrásokat mind ismerték s az értékes adatokat mind felhasználták. Ezek alapján úgy találjuk, hogy Vida füzetében néhány adat helytelen. A 36 7-i humanitási osztály 2. feléről Pesten tett Madách magánvizsgát. Kőszeg helyett Keszeg (Nógrád) a helyes. Ügyvédi oklevelét nem 1841. októberben, hanem 1842. december 19-én kapta meg. A Civilizátorról megfeledkezik Vida. Madách halálát a gyermekeiről ráragadt kanyarónak tulajdonítja, holott gyermekei betegsége júniusban volt, ő pedig október 5-én halt meg s bizonyára régi szívbaja ölte meg, de a fogságban szerzett köszvénye járult hozzá. Részben új adat fiatalkori szerelmeiről néhány név, bár Palágyi is említett már kettőt. Az eddig még kiadatlan A rab virágaihoz c. költeményt teljesen közli, címét már Voinovics is említi. Egy teljes oldalon szól, nem nagy kímélettel a költő iránt, a Dorka nevű béresasszonyról, (Palágyiból s a költő verseiből ismeretes a név) s vezetéknevét is megállapítja. Ismét egy lapon szól arról, hogy Madách nem volt szabadkőműves. Vida többi adata költőnk tanulói éveiről, megyei szerepéről, drámáiról, feleségéről, mind ismeretes. Épen főmunkájára vonatkozólag
