Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 7. szám - Szeremley Béla: A III. egyetemes tanügyi kongresszus

A III. egyetemes tanügyi kongresszus.

Julius 3—5. napjain folyt le Budapesten a tavaly tervbevett tanügyi kongresszus. A vezetőség jelzi, hogy miként az előbbi kettő 1848-ban és 1896-ban, azonképen ez a kongresszus is a „nemzeti életnek egy nagy lélektani pillanatában született meg, a nemzeti létnek új katasztrófa után új szervezkedése idején." Nagyméretű mozgalom volt, komoly, lelkiismeretes rendezésben. Ha ilyen nagy tömegmozgalmaknak lehet általában mélyenjáró, maradandó hatása, ennél a feltételek megvoltak hozzá. Az előkészítő bizottságot, melynek elnöke Négyessy László volt, minden elismerés megilleti derék munkájáért. — Fogadásra, kalauzolásra, elszállásolásra stb. külön-külön rendezők voltak más-más színű karszalagokkal. Gondoskodtak olcsó étkezésről, igen jó szállásról, szórakozásról, kirándulásokról. Nemzeti szempontból Budapest környékének megismertetése kirándulások útján nagyon szükséges és hálás feladat; hiszen ha az ember alaposan bejárja, találhat ott a gyógyításra és a gyönyörködésre üdülő helyeket télen-nyáron és igazán vétkezik, aki a régi közösügyes világból magába vett megszokásból minden áron Ausztriába siet nyaralni s el akarja magával hitetni, hogy ott olcsóbb.

A tulajdonképeni kongresszus, amelynek célja a tanügy munkásainak egymáshoz közelebb hozása, az egymástól lehető tanulásra alkalom nyújtása, a tanügy és tanító személyzet kérdéseinek megbeszélése, a közönség előtt az iskolaügy érdekében pedig néma tüntetés volt, tartott u. n. általános (plénáris) gyűléseket az első és az utolsó napon, a közbeeső napon pedig számtalan szakosztályra ágazva végezte beható munkáját.

Az általános gyűlések kezdődtek a megnyitó ünnepségekkel és a tisztikar megválasztásával, a harmadik napon folytatódtak a következő tételek előadásával és megvitatásával: a nemzeti célú nevelés, a tanügyi közigazgatás reformja, a tanítói munka értékelése, a kongresszus bezárása. A középső napon a 15 különböző szakosztály tartotta másmás helyen üléseit. Ezek a következők: I. Népoktatás. Kisdedóvás. Népiskola. Tanítóképzés. — Ií. Középfokú oktatás. Polgári iskola. Középiskola. — fii. Tanárképzés. — IV. Szakoktatás. Mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi. — V. Művészeti oktatás. Rajz. Zene. Kézimunka.

— Ví. Testnevelés. — VII. Iskolai egészségügy. — VIII. Gyógypedagógia. — IX. Nőnevelés. — X. Iskolánkivüli népnevelés. — XI. Iskolai felügyelet. — XII. Tanügyi jóléti intézmények. — XIII. Ifjúsági irodalom.

— XIV. Gyermektanulmány. — XV. Pedagógia.

Olyan sok érdekes tárgy került megbeszélésre, hogy az ember szeretett volna az egyidejűleg folyt szakosztályi gyűlésekből többet meghallgatni, ha lehetett volna testben 2—3 helyen is jelen lennie. De ez esetben igen el kellett volna nyújtani a kongresszust. Aki nem lehetett jelen valamelyik szakosztály ülésén, az előre kibocsátott tájékoztatókból tudomást szerezhetett a benne tárgyalásra kerülő tárgyakról, az előadók személyéről és előterjesztett határozati javaslataikról, amelyek olyan alapos meggondolás után készültek, hogy változatlanúl