Protestáns Tanügyi Szemle, 1928

1928 / 4-5. szám - Mohr Győző: Gondolatok a református tanárok nyári közgyülése körül

143

Az elnöki megnyitó nyugateurópai nagy férfiakról emlékezik meg; emelkedett stílusában előkelő kiválasztást és a nemes eszmék tudatos áthasonulását érezzük.

Derék munkáról számol be a negyedszázados évfordulón az egyesület kitűnő alelnöke: S. Szabó József — a legnagyobb eredményről szerényen hallgat. Ez a 206-nál több főből álló, magasszintű közgyűlés, a református gondolat egy újabb erőmutatványa, országos bajnoksága.

Marton Sándor a kecskeméti kollégium történetéből mond el részleteket. Aki nem ismerte Kecskemét és Nagykőrös baráti viszonyát, az most pótolhatja ezt a hiányt. Afféle eszményi és anyagi vetélkedés, mint az már jó szomszédoknál szokásos — „de közhaszon is fakadt a versengésből (53. v.) — és ez megnyugtat. Előszóban bizonyára jobban hathatott ez az előadás, de Írásban az ilyen kifejezések szemet szúrnak mint „megrögzött jóakarójuk: Polgár Mihály püspök" — nem is szólva, a püspök után úszó mondatszörnyről! Ezekhez hasonló még nem egy terpeszkedik formátlanul.

. .. Das Was bedenke, mehr das Wie — mondja erre Goethe. — Hozzáteszem még: a skálázás nemcsak a zenében szükséges, az irodalomban is, verejtékeztető módon. Különben már általánosságban itt emlitem, úgy vagyok e füzet nyelvezetével, mint egykor az angolok Kossuth Lajos szónoklataival, az ódonságát, az öblös hangját élvezték a tartalom mellett.

A múltból a jelenbe térnek az előadók. Papp Ferenc terepszemlét tart a középiskolai oktatásban. Átnéz a kerítésen túlra, sőt magas kilátó pontjáról a művelt külföldet is szemléli és okos megfontolással főbb rendszereket ismertet. Számol a tárggyal és az idővel. Szép, tanulságos áttekinttést nyújt. Aki tanulni akar, sokat tanulhat az adatokból. De a következtetésben pótolnunk kell egyet-mást.

Egy főgondolat domborodik ki a modern oktatási irányzatokból: a nemzeti cél. Az utolsó száz esztendő analizálta a nagy evolúciókat és végső elemzésben faji összetevőkre bukkant, amelyek évezredeken át tudat alatt ösztönös hajtóerőkként működtek. A francia forradalom az a nagy gesztus, amely a faji értékekre mutatni kezd.

Mindenfelé felfigyelés, szervezés, kutatás a tovaterjesztés legjobb formái után és mint egykor a reformáció az iskolák utján terjedt, úgy terjed a nacionalizmus legbiztosabban ezen az utón. Hosszú idő kellett, mig a középkori sallangok lemaradtak a közoktatásból. Kezdetben csak a módszerben, később, sőt csak a legújabban, a szervezetben; de még ma is folyik a pör egy téren: a görög nyelv mellett és ellen. Erről is lesz szó alább.

Tehát a modern jelszó, mély politikai létkérdések megismerése alapján : a nemzeti célok szolgálata az iskolából induljon ki. A francia középiskola 1925. évi tanterve a nemzeti nyelv, irodalom, művészet, bölcsészet, szóval a francia szellem alkotásainak az ismertetésére helyezi a fösulyt, minthogy „a francia kultúra tartalma és befolyása elsősorban nyelvi, irodalmi és művészeti alkotásaiban rejlik s csak másodsorban technikájában és gazdasági szervezetében !"