Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Mohr Győző: Gondolatok a református tanárok nyári közgyülése körül
144 Ezt tanulták a szörnyű, véres leckéztetésből, a világháborúból. De tanultak! Egyedül a nemzeti gondolat volt a megmentőjük, ez égett a „vén tigrisben“, ki a legválságosabb pillanatokban tartotta a lelket az egész nemzetben. — A „gloire" tudatossá vált és most módszeres beosztással tanítják az iskolában. — De hát a fascísmus, hogy jött? Átmenet nélkül ? Nem! Fest Aladár: Az olasz középiskola tanítási terve-cimü értekezésében (1. 0. K, T. E. Közlöny 1914. évi 6. számában a 236. oldalon) igy szól: „Mire elvégzi iskoláit az olasz ifjú, teljesen tisztában van minden egyes szó jelentéstanával, a szinonimáknak legfinomabb árnyalati különbségeivel s megszokta, hogy gondolatait a leggondosabb szabatossággal és választékossággal fejezze ki. Az olasz irodalomat pedig minden olasz abituriens részletesen ismeri, az írókat bálványozza s nemzeti büszkeségében a világirodalom élére helyezi. Festnek ezt a megállapítását alátámasztja a saját megfigyelésem, amit évekre terjedő olaszföldi tartózkodásom alatt eszközölhettem. Főleg egyéves római tanulmányutam idején volt alkalmam érintkezni olasz egyetemi hallgatókkal és akkor meggyőződtem irodalmi készültségökről. Énekszámra idézték — néha görög karra emlékeztetőn — Dantét, Aríostót, Tassót, Leopardi párbeszédeit, Carduccit stb. De a híresebb szónokok beszédeit is tudták könyv nélkül. A Caprera-i évenkénti Garíbaldi-nap szónoklata irodalmi esemény Olaszországban, az újságokból tanulják a megkapóbb részeket belőle és gyönyörködve ismételgetik — nálunk pl. a Széchenyi emlékünnepen mondott beszédekkel, ki törődik a jelenlevőkön kívül ... és azok is a lakomán túl . . . meddig? — A Liceo Marco Visconti-ban hospítálgattam, ahol a koedukáció már akkor dívott, leginkább a hosz- szabb lélekzetü és választékos szövegezésű feleletek kötötték le a figyelmemet — itt lett programmpontom a helyes szóbeli stilizálás az iskolában és itt kezdtem fogalmazástanomat. Az olasz iskola gyönyörű eredménye elérésében bizonyosan jelentékeny tényező az a heti 44 intézményes óra — a mi 28 óránkkal szemben, — amely alatt az olasz középiskolai ifjúságot a nemzeti nyelv és irodalommal foglalkoztatják. Szolgáljon áttekintésül az alábbi táblázat: Olasz Magyar Heti óra A hetek száma Évi olasz heti heti 1 többlet átlagosan egy tanévben óra többlet p / 1 I. 7 óra I. 5 óra — 2 X 40 = 80 w \ ctf ; II. 7 „ II. 5 „ = 2 X 40 = 80 tí \ g ) III. 7 „ III. 3 „4 X 40 = 160 <5{ IV. 5 „ IV. 3 „ = 2 X 40 = 80 V. 5 „ V. 3 „ = 2 X 40 = 80 O 1 1.5 „ VI. 3 „ 2 X 40 = 80 o j II. 4 „ VII. 3 „ 1 X 40 — 40 Lj ( III. 4 „ VIII. 3 „ 1 X 40 = 40 44 28 = 16 X 40 = 640
