Protestáns Tanügyi Szemle, 1928
1928 / 4-5. szám - Trócsányi Dezső: Új magyar filozófia
Uj magyar filozófia. i. A Minerva 1927. 1—3. számában Várkonyi Hildebrand beszámol Brandenstein Béla német nyelven megjelent filozófiai alapvetéséről, a „Grundlegung der Philosophie“-ról, amely új alapot akar adni a bölcseletnek. Találóan állapítja meg Várkonyi, hogy tulajdonképen minden igazi filozófia új alapvetést akar adni a megelőzőkkel szemben, s a mellett mégis csak folytatja a régiek munkáját, mert a filozófia nem kész bölcseség, hanem reá való törekvés. Brandensteín műve német nyelven jelent meg, s így addig, amig az alapvetés fölé az épület fel nem emelkedik, (ami, mint ugyanott olvassuk, már nincs messze) még pedig magyar nyelven, addig új magyar filozófiáról beszélni korai dolog. Mindamellett valami van a levegőben. Állítólag a napilapokban is volt szó arról, hogy kéziratban van egy új magyar bölcselőnek egészen eredeti filozófiája, amelyet már be is mutattak volna hivatásos bölcselőink egynehányának, s azok közül némelyik nagy gondolkozót vél feltalálni az új bölcselet írójában, míg mások csak jószándékú műkedvelőt látnak benne. De még, ha ez a hir alaptalan is. akkor is lehet beszélnünk új magyar filozófiáról, legalább is annyiban, hogy van szerzőnk, aki elég nagyszabású alapvetéssel lép fel, s egyúttal szintén azzal az igénnyel, hogy az elhibázott alapok helyett újat adjon, s így új filozófiát indítson, sőt teremtsen meg. Ez a könyv Gerőcz Kálmán : A filozófia alaptanai című 336 oldalas munkája. Ha jószándékkal tudományt és filozófiát lehetne teremteni, akkor valóban örömmel kellene fogadnunk ezt a munkát, amely „a szegényeknek, bénáknak, sántáknak, vakoknak ajánlva" Sátoraljaújhelyben jelent meg. Az Előszó szerint a könyvből befolyó tiszta nyereség is, „amennyiben ilyen lesz, — teljes egészében szegényügyi és jótékonycélokra fog fordíttatni," Bocsásson meg a szerző, aki személyes jóismerősünk, ha itt mindjárt azt mondjuk, hogy többet használt volna a szegényeknek és szerencsétleneknek, kiknek sorsa annyira a szerző szívén fekszik, ha a kiadás költségeit, ha már fölösleges pénze volt,
