Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 4-5. szám - Zelenka Margit: A leánycserkészetről
Másik jogosultnak látszó kifogás lehetne, hogy, bár ezek az alapelvek, eszmék, célok helyesek és értékesek, azok talán nem valósíthatók meg, hiszen a cserkészleányok, kik még koruknál fogva is fejletlen lelkek, sokszor hiába tudják és vallják e törvényeket, mindig megvalósítani azokat nem tudhatják, hogy lehet a lélek minderre kész, de erőtelen hozzá a test! Itt azonban vezessen bennünket pedagógusokat is, a halhatatlan lángelmének örökké világitó s minden emberi kétség és bizalmatlanság homályát keresztülragyogó fénycsóvája: »ember küzdj és bízva bízzál!“ Az akarat fejlesztésére való szembeöltő befolyás tehát nem vitatható el a cserkészettől. De már az eddigiekből is kitűnik az intézménynek a nemes érzelmeket mélyítő hatása is. Itt különösen a vallásos, hazafias és szociális érzelmekre gondolok. — Az egész mozgalom vallásos alapokon áll. Minden összejövetel imádsággal kezdődik és végződik. Igen szigorúan ügyelnek a csapatvezetők a csapatjukba tartozó cserkészek vasárnapi templombajárására. (Itt jegyzem meg, hogy az osztályom legbuzgóbb és leglelkesebb templombajárói, kik minden vallásos estélyen és ünnepen is teljes számban ott vannak, az osztály öt leánycserkésze.) A magyar nemzet ősi hagyományának és az egész magyar történelem szembeötlő jelenségének, annak, hogy nálunk minden mozgalom nemzeti jelleget nyer, felel meg az a tény, hogy ez az alapjában véve nemzetközi alapon szervezett intézmény, nálunk szembeötlően hazafias jelleget nyert s érdekes, hogy ezt a hazafias jellemvonást most tőlünk veszik át azok az államok, melyekből az egész mozgalom kiindult. Ez a hazafias alapérzés értékes volna a háború előtti boldog Magyarországra nézve is, de mennyivel nagyobb fontosságú az most, amikor a most gyermek és ifjúkorban levő nemzedékre vár ennek a megalázott, meggyalázott, felkoncolt, elpusztított országnak a helyreállítása. És a cserkészleányok mindent magyarságuknak a tudatában tesznek. Az előbb említett törekvések mellett ki kell emelnem, hogy minden leánycserkészotthonban ott van egy történelmi nagyasszonynak a képe, kinek élettörténetét s az életével kapcsolatos történelmi hátteret különösen jól ismerik. Ennek a példáján okul a 6 éves tündérkétől a 18 éves cserkészleányig a csapat minden tagja. A cserkészotthon falait az elrablott területek városait, vidékeit ábrázoló levelezőlap sorozatok díszítik. Ott van a magyar címer is s ennek pontos ismerete fontos cserkészkötelesség. Ugyancsak ismernie kell a cserkészleánynak a koronázási jelvényeket is. Nemzeti mondák, hazafias elbeszélések, magyar népdalok és irredenta énekek csengenek munkaközben is a leányok ajkán és a cserkészélet leghangulatosabb óráiban, esténként, a tábortűz mellett is, ami magában is egyik legjellegzetesebb népszokásunknak, a pásztortűz mellett virrasztó nép mesélgető, daloló kedvének az ápolását is célozza. A fogadalomtételt megelőző ujoncpróba egyik legfontosabb feltétele a történelmi Magyarország határainak emlékezetből való lerajzolása. Hogy bele kell vésődnie a gyermek fogékony leikébe ennek a képnek, mire ezt a készséget'eléri! És mennyire belevésődik ezáltal Sí
