Protestáns Tanügyi Szemle, 1927

1927 / 9-10. szám - Hazai és külföldi irodalom

238 köteléknek eleddig éppen a keresztyénség lutheri typusa bizonyult, mert ez volt képes arra, hogy mindama fajok közül, amelyekre Magyar­­országon egyáltalán kiterjedt, egyházi lélekszámot messze meghaladó arányban termeljen ki intellektuállis elemeket s állítsa őket az egységes magyar nemzeti kultúra szolgálatába. Ez olyan igazság, amelyet nem homályosíthatnak el sem az erdélyi szász elzárkózás magyar ellenes jelenségei, sem a későbbi szerencsétlen pánszláv fejlemények: mert annak igazán nem a Luther lelke volt az oka, hogy a Heltai nemes magyar kezdésének nem akadt az erdélyi szászok közt folyta­tója, meg, hogy Kollárék Wittenberg helyett már Prága és Moszkva felé fordulva lesték a napfelkelését, A szép és jó könyvön kétségtelenül meglátszik, hogy nem szak­történész munkája, mert a mélyebb történelmi tudást igénylő talajon határozottan bizonytalanul mozog. Legsikerültebb darabjai épp ezért is főként azok, amelyek a múlt század nagy magyar lutheránusait ölelik fel — akiknek alakjához és tetteihez a szerzőnek vagy személyes vagy (lévén ő maga is ős-magyar dunántúli nemes lutheránus ároni család méltó sarja) familiáris reminiscentiái is vissza nyúlnak. Ezek a remí­­niscentiák igazi bájos zománcot adnak nem egy hangulatképnek s azt mondhatni, nemcsak történelmi, de aesthetikai szempontból is mintegy hitelesítik értékben azokat. Ezekkel szemben van egy pár egészen el­nagyolt és elsietett, rövidnél is rövidebb vázlata, amelyek minden kár nélkül elmaradhattak volna. Stílusa egyszerű, magát olvastató, fordulatos és színes, egészben véve irodalmi színvonalon álló ; kár, hogy néha-néha nem tartja elég gonddal ezt a színvonalat, ami olykor határozottan még az irodalmi ízlésnek is rovására megy. Lelkesedése egyszer-másszor naivitásba csap át, vagy indokolatlan nagy mondásokat ad tollára : de ezt szívesen megbocsátjuk neki annak fejében, hogy könyve — leg­alább is azok számára, akik némi érzékkel bírnak a művelődéstörténet iránt s értékelik annak népszerűsítését, — igazán ritka lebilincselő olvasmány. Szigethy érdemes műve mind két protestáns egyház középiskolai valláspaedagógusai és historikus- meg irodalomtanárai számára meg­becsülhetetlen segítség, A második kötet előszavában megígért harmadik elé jogos és örvendő várakozással tekintsünk. Révész Imre. Helyreigazítás. A Prot. Tanügyi Szemle folyó évi 7—8. számában a dr, Kapossy Lucián tollából bírálat jelent meg Makkai Sándor „Magyar fa sorsa" c. munkájáról. E bírálatnak két passzusára, melyekben Ka­possy reám, illetve Ady-életrajzomra hivatkozott, választ voltam kény­telen írni s beküldtem azt a Szemle szerkesztőségéhez. Időközben azonban Mors Imperaior közbelépett: dr. Kapossy Lucián meghalt s én a cikket visszakérve a szerkesztőségtől, mindössze az alábbiak kijelen­tését teszem meg: Kapossy Lucián két ízben hivatkozott könyvemre, mint bizony­ságra, az alábbi módon: 1. „Ady életrajzírója (is) rámutat, hogy éppen Nagyvárad vált végzetessé Adyra, mind úgynevezett hazafias, mind szerelmi lírájára. “

Next

/
Oldalképek
Tartalom