Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 9-10. szám - Hazai és külföldi irodalom
238 köteléknek eleddig éppen a keresztyénség lutheri typusa bizonyult, mert ez volt képes arra, hogy mindama fajok közül, amelyekre Magyarországon egyáltalán kiterjedt, egyházi lélekszámot messze meghaladó arányban termeljen ki intellektuállis elemeket s állítsa őket az egységes magyar nemzeti kultúra szolgálatába. Ez olyan igazság, amelyet nem homályosíthatnak el sem az erdélyi szász elzárkózás magyar ellenes jelenségei, sem a későbbi szerencsétlen pánszláv fejlemények: mert annak igazán nem a Luther lelke volt az oka, hogy a Heltai nemes magyar kezdésének nem akadt az erdélyi szászok közt folytatója, meg, hogy Kollárék Wittenberg helyett már Prága és Moszkva felé fordulva lesték a napfelkelését, A szép és jó könyvön kétségtelenül meglátszik, hogy nem szaktörténész munkája, mert a mélyebb történelmi tudást igénylő talajon határozottan bizonytalanul mozog. Legsikerültebb darabjai épp ezért is főként azok, amelyek a múlt század nagy magyar lutheránusait ölelik fel — akiknek alakjához és tetteihez a szerzőnek vagy személyes vagy (lévén ő maga is ős-magyar dunántúli nemes lutheránus ároni család méltó sarja) familiáris reminiscentiái is vissza nyúlnak. Ezek a remíniscentiák igazi bájos zománcot adnak nem egy hangulatképnek s azt mondhatni, nemcsak történelmi, de aesthetikai szempontból is mintegy hitelesítik értékben azokat. Ezekkel szemben van egy pár egészen elnagyolt és elsietett, rövidnél is rövidebb vázlata, amelyek minden kár nélkül elmaradhattak volna. Stílusa egyszerű, magát olvastató, fordulatos és színes, egészben véve irodalmi színvonalon álló ; kár, hogy néha-néha nem tartja elég gonddal ezt a színvonalat, ami olykor határozottan még az irodalmi ízlésnek is rovására megy. Lelkesedése egyszer-másszor naivitásba csap át, vagy indokolatlan nagy mondásokat ad tollára : de ezt szívesen megbocsátjuk neki annak fejében, hogy könyve — legalább is azok számára, akik némi érzékkel bírnak a művelődéstörténet iránt s értékelik annak népszerűsítését, — igazán ritka lebilincselő olvasmány. Szigethy érdemes műve mind két protestáns egyház középiskolai valláspaedagógusai és historikus- meg irodalomtanárai számára megbecsülhetetlen segítség, A második kötet előszavában megígért harmadik elé jogos és örvendő várakozással tekintsünk. Révész Imre. Helyreigazítás. A Prot. Tanügyi Szemle folyó évi 7—8. számában a dr, Kapossy Lucián tollából bírálat jelent meg Makkai Sándor „Magyar fa sorsa" c. munkájáról. E bírálatnak két passzusára, melyekben Kapossy reám, illetve Ady-életrajzomra hivatkozott, választ voltam kénytelen írni s beküldtem azt a Szemle szerkesztőségéhez. Időközben azonban Mors Imperaior közbelépett: dr. Kapossy Lucián meghalt s én a cikket visszakérve a szerkesztőségtől, mindössze az alábbiak kijelentését teszem meg: Kapossy Lucián két ízben hivatkozott könyvemre, mint bizonyságra, az alábbi módon: 1. „Ady életrajzírója (is) rámutat, hogy éppen Nagyvárad vált végzetessé Adyra, mind úgynevezett hazafias, mind szerelmi lírájára. “