Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Bőhm Dezső: Német tapasztalatok – magyar gondolatok
14 államéival — de hiszen a dús választék miatt, szabad választási lehetőség mellett az ilyenek elpusztulnak, mert a szülő a versenyben elsőket pártolhatja. Az állam nem ismeri el őket egyenrangúaknak, mivel sok kevésbbé képesített tanerőt alkalmaznak olcsón s egy-egy neves előadót cégérnek. Ha a mi magyar gyermekeink kimennek pl. Drezdába, a leánynevelés e gócpontjába, mely jót és rosszat foglal magában: — eltekintve attól, hogy a nyelv megtanulása kétségtelen érték — legtöbbször igen kicsit gazdagodnak lelkileg. Különösen áll ez az idő előtti kimenetekről. Nem előnyös a német kulturkincs megismerése, azzal való telítés addig, mig a magunkét meg nem ismertük, mert ez a magyarság lenézésére vezet. Ha érettebb ésszel megyünk ki, amikor összehasonlítani, mérlegelni tudunk, mindmegannyi Bessenyei György lehet belőlünk, ki a külföldön Okulva jön haza, hogy a magyar viszonyokon javítson, a magyar kulturszinvonalat emelje. Az is biztos, hogy a kényelmi szempontokkal szemben sem olyan szigorú a külföldre menő magyar, mint otthon. Leszállított igényekkel megy ki s valami pozitív eredménnyel (nyelvtanulás) jön vissza a legtöbb gyermek, de szülei dicshimnuszokat zengenek. Gondolja meg minden magyar családapa s anya, hogy nekünk a magyar kulturkincs a fontos, amelybe csak magyar iskola vezethet bele — s ha gyermekeink ezt elsajátították, akkor jól teszi, — akinek anyagi ereje megengedi — ha külföldre küldi gyermekét európai műveltség elsajátítására. 3. Idegen n\jelv nélkül. A külföld sokkal sovénabb, mint mi. Nem is szólva az elvakult angolról, franciáról, a kis balkániakról, Németország is büszke volt mindig német mivoltára. Ez a nagy nemzeti félbuzdxilás szült egy csodabogarat: az idegen nyelv nélküli iskolát; abból az elvből indult ki ez irányzat, hogy a nagy németség nincs idegenekre rászorulva, mért tanítsa ellenségei, tönkretevői nyelvét ? Ez volt az elmélet; a gyakorlat bebizonyította, hogy ilyen luxust nem lehet megengedni: senkinek sem kellett az ilyen iskola, még alapítóinak sem. Újra tanítottak idegen nyelvet s minél több nyelvet tanítanak valamely intézetben, annál kedveltebb. Egy változás azonban állott be a régi szokáshoz képest, éppen a nyáron jelent meg a törvény, mely szerint az első idegen nyelv az angol lesz az eddigi francia helyett. A németek látják, hogy a germán összetartásban a jövő ereje a latin fajjal szemben — az ellenségek közül a rokont választották s ennek a világnyelvét vezették be minden iskolájukba. h. Koedukáció. A háború alatti helyszűke is hozzájárult a koedukáció kifejléséhez. Igaz, vannak, kik elvből vannak a fiuk és leányok együtttanitása mellett, inkább elméleti emberek, kik Jean Paulra is szeretnek hivatkozni, ki szerint későbbi években a fiuk is, leányok is egymás között szemérmetlenek, csak egymással szemben szemérmesek s aki azt állítja, hogy 2 fiú 12 leányt (v. megfordítva) megóv a felébredő szeméremérzet által minden rossz szokás- és beszédtől. („Levante.“)
