Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 1-3. szám - Bőhm Dezső: Német tapasztalatok – magyar gondolatok
15 E teoretikusokkal szemben állnak a gyakorlat emberei s élénk a küzdelem, mely Németországban még az ellenzőket kecsegteti győzelemmel. Mert igaz, hogy Amerika, a skandináv államok, Anglia, Hollandia s részben Svájc mutatnak fel ilyen koedukált iskolákat s hívei szerint komolyabbá, erkölcsösbbé, tisztábbá lesz a két nem, nemes versenyre is kél. De nemcsak sexualis szempontból kell az ügyet nézni, hanem tanítás szempontjából is meg kell vizsgálni. A két nem fejlődésének s igy tanulásának menete határozottan különbözik : a fiuk fejlődése évről évre egyenletesebb, az iskolába lépéskor legkisebb az eltérés, 13 év körül a leányok fejlődése meglassul, a fiuké nagyot halad, a pubertással együtt viszont a leányokon tapasztalható nagy szellemi fejlődés s itt túlszárnyalják az egykorú fiukat. 16—18 éves leányoknál bizonyos tulajdonságokban határozott elmaradás tapasztalható, másokban ellenben élénk fejlődés.1 Ez az ingadozás egymaga is kizárja a koedukáció előnyös alkalmazását, mely a legalsó fokot kivéve valamelyik nemet hátráltatja fejlődésében. 8 ha a leányok fejlettségét nézzük, hol a pontos, szorgalmas tanulásban ők vezetnek, azt sem szabad elfelejtenünk (bármennyire hangsúlyozzák is a családanyai hivatás emlegetésének egyoldalúságát) — mondom, erre az oldalra is nézni kell, hogy t. i. a leány 18—20 éves korára tanulmányait legtöbbször befejezi; mert mig a férfiak 3'3°/o a végez főiskolát, illetve tanul 18 éves korán túl, addig a nőknek csupán 0'2%-a. Tehát ideje meg van mérve, jobban, természetének megfelelőbben kell tehát tanulmányait beosztani, hogy minél értékesebb tudással gazdagon készülhessen legszentebb — bár elismerjük, nem egyedüli — hivatására: a családanyaira. Mert ne a kivételt, a 30—40 éves leányokat nézzük, kik ráérnek tanulni, hanem az általánost: a családanyát. Aki fiatal korban nem juthatott elég ismerethez, később gyermekeinek nevelése mellett maga már nem halad, ideje nincs rá, még ha szellemi fogékonysága meg volna is. 5. fl munka iskolája. Tehát a munka kell, hogy vezessen az iskolában, — ebből a szempontból említem meg, hogy mig nálunk a 9 órás kezdést határozta el a nemzetgyűlés tanítással nem foglalkozó tömege, a tanárok tiltakozása ellenére (vagy talán éppen azért?2) addig Németországban 7 órakor is kezdik a tanítást, mert eredményesen akarnak dolgozni. Nem mondom, hogy kövessük ezt, de a jól bevált 8 órát nem szabad elhagynunk — (mint ahogy protestáns intézeteink autonóm jogukkal élve, nem is hagyták el), — mert reggel friss aggyal a tanítás eredménye összehasonlíthatatlanul jobb, mint a későbbi órákban. — A munkaidő német beosztása is gondolkodóba ejthet.3 Húsvéti szünet (év kezdete) márc. 27. — ápr. 10. = 14 nap, pünköst máj. 22—29. = 7 nap, nyári szünet jul. 10. — aug. 16. = 37 nap, őszi szept. 24. — > Imre S.: A nőnevelés szervezóso Budapost 1925. 10—11. 1. 2 Mit szólna a gazda, ha reggol 6 óra előtt nem volna szabad munkába fognia ? 3 Az adatok a Dresden—Altstadti városi Höhere Madohnschule (1916—26.) órtesitóje 34. lapjáról valók.
