Protestáns Tanügyi Szemle, 1927

1927 / 7-8. szám - Dr. B. I.: Képek az O. R. T. E. kecskeméti közgyűléséről

162 Az elszállásolás végeztével 5 órára az egyes szakosztályok gyűltek értekezletre a ref. gimn.-ban. A kivülről is megnyerő külsejű hatalmas iskolaépület kellemes benyomást keltett a szemlélőben, bent pedig tisztaság, rend, gyakorlatiasság, kényelem és modern felszerelés bilin­cselte le a vendégek figyelmét. A matematikai szakosztály Körber Tivadar elnöklésével, a nyelv- és történelmi szakosztály Borsos Károly elnöklete alatt kezdett műkö­déséhez s külön értekezletre gyűltek a vallástanárok, tanítóképző- és polgári iskolai tanárok. A matematikai szakosztályon a term.-tudományok intenzív okta­tásáról értekeztek az új tanterv atapján, mindegyik szakosztály elővette időszerű kérdéseit, de csak a nyelvtörténeti szakosztály programja váltott ki nagyobb érdeklődést, ahol Ady-vítára volt kilátás. Szeremley Béla és Bessenyei Lajos dr. sürgették a görög nyelv mellé a görögpótló helyett egy modern nyelv behozatalát, vagyis a bifurkációs gimnáziumot. Varga Gábor kivihetetlennek tartja az új tantervet. Az eredmény jobb volt, míg a görögpótló lehetővé tette, hogy a legjobb tanúló anyag tanúlja a görögöt. Ha újra lehetővé lesz, hogy a tanúló szabadon vá­laszthasson a görög nyelv vagy egy modem nyelv között, a nivó meg­felelő lesz. A latin nyelv tanítására vonatkozólag Soós József előadó ajánlja az V. o.-ban a magyar történelmi vonatkozású krónikák olvasását. Jobb­nak találja a régi tantervet az újnál, — az egyházatyák olvastatását helyteleníti. A német nyelv előadója Dr. Jausz Béla volt. Beszélt a tanár­kérdésről, óraszámról s a metódikáról. A történelemtanításról Dr Soós Adorján előadja, hogy tanítani kell a III. o.-ban magyar történelmet, a IV—VI o -ban világtörténetet, s a VII—VIII. o.-ban ismét magyar történelmet világtörténelemmel kapcsolatban. A magyar irodalom keretei közt szó volt egy a ref. középiskolák részére készítendő magyar anthológiáról. Utána Szeremley Béla felolvasta a távol levő Hartman János tanúlmányát: „Hogyan tárgyaltassék Ady Endre ref. középiskoláinkban ?“ Eredmény röviden : 1. Igenis tárgyaltassék épp úgy, mint más költő, 2. tárgyaltassék egyformán minden középiskolában. Meggyőző érvekkel bizonyítgatta, bogy Ady értékes zseni, mert: 1. új stílust teremtett, s 2. költészetéből új szépségek áramlan’ak ki. Életrajzát rövidítve adjuk, nem kell kiemelni az ifjúság előtt a nem neki való részleteket. Csupán annyit: újságíró volt, nyomorgott, rajongott Csokonaiért és a bibliáért, Párisban megismerkedik a modem áramlatokkal, politikai felfogását mellőztetése magyarázza, radikálizmusa nem fontos a tanár előtt, fontos a magyarsága. Faját ostorozta, mert szerette. A korban és a magyarságban is lehet hiba, erre nem gondol­nak sokan, akik elítélik őt ezért. Költői jelentősége :1,0a szimboliz­mus első nagy magyar képviselője (1. Horváth János id. v. tanúlmányát); 2. Üj nyelvet, új stílust s új formát alkot (Laczkó Géza, Horváth

Next

/
Oldalképek
Tartalom