Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 7-8. szám - Dóczi Imre: Elnöki megnyitó az Országos Református Tanáregyesület közgyűlésén
149 jelentőségét ha egyidőre nálunk is elhomályosította ugyan a kor másik nagy pedagógusának, Herbartnak a hatása, ma a tanügyi közvélemény határo ottan öt tekinti az újkor legnagyobb népművelőjének és legzseniálisabb pedagógusának, úgyhogy a nevelésügy minden hívatott munkása ma az ő tanítványa. Pedagógiai eszméi, didaktikai és módszertani elvei közül egyik-másik többé-kevésbbé már előtte is alkalmazásban volt ugyan, de mindazokat egyéniségével és irodalmi műveivel ő tökéletesíti annyira s emeli olyan fokra, melyet köznevelésünkben ma is csak megközelítőleg tudunk megvalósítani. így a szemléletet, melyet a tanítás alapvető tényezőjeként alkalmazott, már ott látjuk Comenius orbis pictusában, de ő terjeszti ki azt az érzékszervek működésére s a természet megismerése mellett az egyéni élményekre, a belső lelki szemlélődésre s az önismeretre is és ezáltal az egyéni hajlamok kiképzését tekintvén a nevelés feladatául, alapját veti meg a mai iskolatípusoknak és szakiskoláknak. A szeretetet, melyet a nevelés legfőbb törvényének vall, már hasonló értelemben másfél századdal előbb alkalmazta a mi Apácáink, de Pestalozzi volt az, ki vagyonának és egész életének az önfeláldozásig menő odaadásával tanítványainak s a gyermekek szeretetteljes gondozásának szentelve magát, magvetője lesz a hatása alatt keletkező óvodák, árvaházak s különféle nyomorúltak iskoláinak. A népnevelést a reformáció teremti ugyan meg a népiskolák megszervezésével, de Pestalozzi terjeszti ki azt a nép legalsóbb rétegeire, szinte az utca gyermekeit szedi fel iskolájába s keblére ölelve gondozza, neveli, kézi munkával foglalkoztatja őket s a munkaiskolát az általános oktatással kötve össze, kapcsolatot teremt a gazdasági élet és a népnevelés között. Maga a szociális nevelés eszméje is, mellyel az egyént a társadalmi és állami élet közösségébe állítva, ezeknek igyekszik hasznos polgárokat nevelni, a kor eszmeáramlatában gyökeredzik, de tanításával ő adja meg a példát, műveiben ő fejti ki először a mai szociális pedagógia alapelveit. Az erkölcsi nevelés legtisztább és örök forrásául pedig a családi nevelést tekinti. A családi nevelés fontosságáról sokan írtak már előtte és utána a pedagógiai irodalomban, de ethikai jelentőségét senki oly magas fokra nem emelte, mint ő pedagógiai regényében, melyben Gertrud alakját az anyák örök mintaképe gyanánt rajzolja meg. Az emberiség erkölcsi regenerációjának kútfeje a család s abban az anyai szeretetet, mint a nevelés éltető napját, a legnagyobb glóriával vonja be. Végül, hogy ma egész pedagógiai módszerünket pszichológiai vizsgálódásra alapítjuk, ez az eljárás is Pestalozzira vezethető vissza. íme, ezek az elvek, mint mai köznevelésünknek is sarkalatos alapelvei, hirdetik Pestalozzi apostoli nagyságát; de hatása mindenek
