Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 4-5. szám - Borsos Károly: Megjegyzések
55 körében érzi magát otthonosnak, amint ezt a Malebranche D’Alembert, Boutrous, Bergson és bergsonizmus, Faguel és a XVIII. század szellemének kialakulása Franciaországban c. cikkek bizonyítják. De szép a többi is (Kayserling, Eötvös). Nagy sajnálatunkra nem igen látjuk a szerző saját álláspontját. Különösen kitűnikez Kant méltatásánál, akit ebben a kötetben úgy mutat be, mint aki a régi ábrándos metafizikából is metakritikát csinált, egy épen most megjelent kötetében, (Fiaton és Kant) ellenben a Pemlten-féle felfogáshoz csatlakozik és úgy látja, hogy Kant ízigvérig metafizikus volt, aki a 3 kritikában befektetett elemzést mindig csak előkészítőül tekintete az új metafizika számára. A legközelebbről érdekel bennünket Két magyar filozófus c. cikke, mely a nápolyi filozófiai kongresszus számára készült és amelyben Bőhm Károlyt és Pauler Ákost ismerteti megszokott avatottsággal. E cikkből azonban látható, hogy rokonérzése mégis Paulerhez vonja, különben nem mondaná, hogy a Bőhm féle iskola nem fejlődésképes, mert dogmának hajlandó tekinteni mestere örökségét, amely állítást már egymagának Makkai Sándornak á vallásbölcsészete is meggyöngiti. Azonban, ha tettünk is pár kifogást, készséggel elismerjük, hogy Nagy József könyve bő okulására szolgálhat müveit olvasóközönségünknek, amely újabban szeret a filozófiával foglalkozni. E tekintetben Nagy József könyvei a maguk gondolatébresztő fejtegetésükkel, plasztikus jellemzésükkel, lendületes előadásukkal, a legkényesebb igényeket is kieléfílhetik. Szelénéi Ödön. Schriften zur Frauenbildung. Herausgegeben von Jakob Wychgram. 1—10. Longensalza. Beyer et Söhne. A köznevelés egyetlen területén sem történt oly gyökeres változás az utolsó félszázad alatt, mint a leánynevelés terén. A társadalmi és gazdasági viszonyok átalakulása, a család bomlása, a nőnek az élet küzdőterére való kilépése, a feminizmus vívmányai, a gyermek- és ifjúság-tanulmány megszületése magukkal hozták, hogy a nők nevelését ma egészen más szemmel nézik, mint évtizedekkel azelőtt. Határozottabb, konkrétabb célokat tűznek a leánynevelés elé, mint régen és az egész nevelő eljárást tudományos alapra igyekeznek fektetni. Mindinkább győzedelmeskedik az a 'felfogás, hogy a leányiskolák nem lehetnek egyszerű utánzatai a fiúiskoláknak, hanem mindenkép a női nem sajátosságait kell szem előtt tartaniok. Ezért napirenden vannak a férfi és női psyche eltéréseire vonatkozó kutatások, amelyek kétségkívül nagy hasznára válhatnak a leányneveléssel foglalkozó tanerőknek. Ebből a szempontból komolyan ajánlható az a néhány füzet, melyet Wychgram a Mann-féle „Pädagogisches Magazin“ értekezései közül, külön gyűjteménybe foglalt. Eddig 10 füzet jelent meg: 1 Tiling; Psyche und Erziehung der veiblichen Jugend. 2. Kühn—Froh*«ims: Wir Frauen. 3. Münch: Schnelle Beleinung der Kinder. 4. Heilmann : Der Kunstgeschichtsunterricht an der Frauenschule. 5. Lochner: Geschlechtertraning und Geschlechtervereinigung. 6. Cr oner: Die Psyche der weiblichen Jugend. 7. Mueller—Oltfried: Der Deutsch- Evangelische Frauenbund. 8. Prilipp: Brynhild und die Madonna. 9,
