Protestáns Tanügyi Szemle, 1927
1927 / 4-5. szám - Borsos Károly: Megjegyzések
50 nagy terjedelmükkel még a szakembernek is nem egyszer gondot okoznak, kezdő számára pedig egyáltalában nem használhatók. A munka értékét nagyban növelik a CsapodyVera tanárnő által készített kitűnő habitusrajzok, melyek a meghatározás biztonságát hasonlíthatatlanul fokozzák. 46 táblán mintegy 1000 növény van ábrázolva, kicsinyített alakban, de ez egyáltalában nem von le a rajzok értékéből semmit . . 1 Anyagi okokból nélkülözzük a morfológia részletesebb tárgyalását, amit e középiskolák számára készült munkában joggal elvárnánk, azonban e hiány csak látszólagos, mert a könyv elején lexikonszerűen meg van adva minden előforduló szakkifejezés magyarázata, mely teljesen kielégítőnek látszik. A művecske egyébként a középiskolai természetrajzoktatásnak kétségenkivül értékes segédeszköze lesz és a botanika tanárai őszinte örömmel mondhatnak köszönetét Dr. Jávorka Sándornak, aki kiváló szakképzettségével és rátermettségével az erősen érezhető hiányon gyökeresen segített! A munka ízléses kiállítása és a rajzok sikerült reprodukciói a Studium Könyvkiadó Vállalat ügyességét és buzgóságát dicsérik. Szelénéi Gusztáv. flz Orsz. Ag. Hit. Ev. Tanáregy. XI. Évkönyve. (1924—25. és 1925—26. év.) Szerkesztette: Dr. Szelényi Ödön, titkár, flz Orsz. Ref. Tanáregjf. Évkönyve. (Í925—26. tanév.) Szerkesztette: Dr. Kun Sándor, központi jegyző. Sokszor felmerült az a gondolat, bogy a tanítással foglalkozóknak egy nagy országos egyesületben kellene tömörülniük, „mert a tanítók és tanárok ily méretű tábora úgy az anyagi, mint az erkölcsi érdekeket hathatósan tudná érvényesíteni.“ E gondolat képviselői a bírák országos szervezetére irányítanak. íme — a bíráknál az igazságügyminisztertől, a kúriai birákon át a járásbiróig, a törvényszéki jegyzőig mind solidaris. Nálunk külön rend az egyetemi tanár, külön a középiskolai, más a polgári iskolai tanár, külön áll a torna, zene stb. tanár s ismét külön kaszt a tanítói status. De még egy- és ugyanazon rendűek között is érvényesül a „divide“ felekezetek szerint. Bizony szinte irigylésreméltó a bírák társadalmi és anyagi helyzete, valamint legfelsőbb hatóságuk solidaris megnyilatkozása — a mi senkitlenségünk mellett. Mégis, ha elgondolkodunk jelen két Évkönyv beszámolója fölött, bizony evangélikus és református sajátos egyházi és iskolai, de fokozottabb mértékben ref. és ev. tanári helyzet, érdek, célszerűség, szellem eleven szükségletének állapítjuk meg az Ev. és Ref. Tanáregyesületek működését. Az Ev. Tanáregyesület Évkönyvének szerkesztője a XI. Évkönyv anyagát következő sorrendben állította össze: 1. Titkári jelentés. 2. Az egyesületi gyűléseken tartott előadások. 3. A közgyűlés jegyzőkönyve. 4. A vallástanári szakosztály jeleutése. 5. Az Ev. Tanár