Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-09-22 / 38-39. szám

PROTESTÁNS Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó : A KÁLVIN-SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : KOVÁTS ISTVÁN dr. Belső munkatársak Marjay Károly, Muraközy Oyula, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre : 24 kor., félévre: 12 kor., negyedévre: 6 kor. Kálvin-Szövetségi tagoknak egész évre 18 korona. Egyes szám ára 50 fillér. TARTALOM. I. czikk: A múltról a jelennek. II.Dr. Pruzsinszky Pál.— II. cikk: A II. Próbaénekeskönyv dallamaihoz. Árokháty Béla. — Belföld. A pesti ref. egyházmegye közgyűlése. Custodius. — A kecskeméti egyházmegye közgyűlése. K.. — Díjlevelek ideiglenes rendezése. Kájel István. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Hirdetések. A múltról a jelennek. n. Semmi sem mutatja jobban az akkori idők szellemét, mint a szinte páratlan lelkesedés, mellyel Ballagi Mór programmbeszédét fogadták, sok ezer példányban sokszorosították, idegen nyelven is terjesztették. Az általános érdeklődés jele volt az is, hogy a gyű-Jésre a központi bizottságnak alapszabály-tervezetén kívül még három más is beérkezett. Mindegyik széleskörű tevékenységet tűz ki. A sárospatakiak első sorban tudományos társaság szervezését tartották szükségesnek, mielőtt az egyesület a népélet reformálásához látna, a vallási reformot vigye a tudomány mezején keresztül. Litkei tervezete az egyesület működésének súlypontját a gyermekeknek, az ifjúságnak nevelésére óhajtja fektetni, mert minden megújhodásnak az új nefnzedék fölnevelése a kezdete; ime Mózes, a zsidók bölcs reformátora is ebben látta ia bodogulásnak útját. Az erdélyi tervezet állott a pestiekéhez a legközelebb,, mindkettő népszerű iratok kiadása, alkalmas könyvek kiadása, jótékonycélú intézetek felkarolása által óhajtja a czélt, a nép valláser-> kölesi életének emelését elérni. , A közgyűlés a négy alapszabálytervezetből formált egyet, megalakulására a pesti mellett legnagyobb befolyást a kolozsvári gyakorolt, ennek alapján jött be az egyesület programmjába egy néplapnak alapítása, egyházi tudományos művek megjelenésének előmozdítása, missziói egyházak támogatása. Az alapszabályok megalkotása, a tisztviselők megválasztásán kívül (az elnöki széket nem töltötték be, alelnöknek Fördös Lajost, egyesületi titkárnak az egylet megalapítóját Kovács Albertet választották meg) Szeremley Sámuel hódmezővásárhelyi lelkész előadása volt az 1871. októberi közgyűlés kiemelkedő pontja. A h itezi kkely ek nek az egyházi reformokhoz való viszonyát fejtegette. Az előadó szerint valláserkölcsi életünk középpontjában a dogma áll, Olyan hitre van szükségünk, -mely minden vonatkozásában a mienik, ennek eszköze az írás tanulmányozása. Az kétségtelen, hogy e hitnek a lélekből kell fakadnia, szeretetre s türelemre kell vezetnie. E gondolat a reformáczió eredménye, ettől yárható az életteljes újjászületés. A közgyűlés határozatának értelmében az alapszabályok a tizenegy kerület gyűlése elé kerültek. Legelőször a tiszáninneni egyházkerületben kerültek tárgyalás alá, ahol Kun Bertalan emlékezett meg azokról, aki a mozgalomról, mint olyanról emlékezik meg, melynek jelentősége magasan kiemelkedik. Olyan férfiak állanak annak az élén, akiknek czéljuk a rend, valláserkölcsi életnek fölélesztése, a. hitnek a művelt erkölcsi érzékkel való egyesítése. Tekintettel arra, hogy magának a protestantizmusnak is ez a czólja — mindaddig, amíg a reformegylet tudományos kutatásaival e téren marad, mindaddig, míg e czél szolgálatában álló egyházi tanításainkat nem veszélyezteti, e mozgalomtól tartani okunk nincsen, ellenkezőleg azt támogatni feladatunk. Az írásnak szabad kutatását, az egyéni vélemények megnyilatkozásánajk korlátozása a protestantizmus életerejének megszakítása lenne. A kerület, mely eddig a haladásnák zászlóvivője vojt, mely a tanítási szabadságot először proklamálta, önmagával jönne ellentétbe, e mozgalom megakadályozása által. Ha e reformtörekvés a valódi felvilágosodásnak egyik sugara, akkor győzni fog, győznie kell, ha azonban efemer bolygótűznek a fénye csupán, egyházi életünk láthatáráról el fog tűnni, el kell tűnnie. Hasonló szellemben emlékezett meg a dunamelléki egyházkerület közgyűlésén a reformegyletről Török Pál püspök, úgy szólott a mozgalomról, mint a mely a legszebb reményekre jogosít. A hazának művelt, lelkes, arra hivatott férfiai egyesültek az egyház javának előmozdítására. Anélkül, hogy az egyesek vallási nézeteit, érintenék, a keresztyéni szeretetet állítja a tudomány ápolása mellett főfeladatának.