Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-02-10 / 6. szám

pontra a közgyűlés és néhány kisebb pótlással magáévá tette azt. Az elfogadott alapszabályok után az elnök, a közgyűlés lelkes éljenzése kíséretében, megalakultnak nyilvánította a Református Sajtóegyesületet, majd fölszólította a jelenlévőket az alapszabályok megerősítését követőleg tartandó végleges alakulásig egy évi megbízatással ideiglenes tisztikar és választmány választására. Az alakuló közgyűlés, Csikesz Sándor indítványára, Haypál Benő budapesti lelkészt az Egyesület lelkészelnökévé, Kis József pápai esperest, dr. Ravasz László kolozsvári theol. tanárt, Soltész Elemér nagybányai lelkészt és Munkácsi Süteö István egyli. ker. tanácsbírót alelnökökké, dr. Kováts István theol. tanárt pedig az Egyesület igazgatójává választotta. A világi elnöki széket a közgyűlés/ egyelőre -betöltetlenül hagyta. Haypál Benő közben elfoglalta az elnöki széket? a közgyűlés tagjainak leikés tetszésnyilvánításától kísérve, megtartotta nagyhatású elnöki székfoglaló beszédét. Ezután, dr. Kováts István indítványára, kimondotta a közgyűlés, hogy az Egyesület czéljainak munkálására egyelőre négy szakosztályt alakít s azok elnökeiül a következőket kéri föl; a nyomdai szakosztály (nyomda, könyvkereskedés, kolportázs) elnökéül Oonda Béla ny. min. tanácsost, a népies kiadványok szakosztályának elnökéül. df. Szilassy Aladár v. b. t. t.-t., a tudományos kiadványok (Biblia stb.) szakosztály elnökéül György Endre v. b. t. t.-t., a napiZap-szakosztály elnökéül B. Pap István theol. tanárt, kik az elnökséget mindannyian elvállalták. Az igazgatóság többi tagjait választotta meg ezután a közgyűlés. Titkárok lettek: dr. Sebestyén Jenő theol. m. tanár, Csikesz Sándor kiscsány-oszrói lelkész, Deák Imre majosházai lelkész, dr. Gyökössy Endre Máv. s. titkíir, kik égy-egy szakosztály ügykörében munkálkodnak! Jegyzőkké választattak: Czeglédy Sándor pápai theol. tanár, Forgács Gyula péczeli lelkész, theol. ni. tanár, Veress Jenő theol. m. tanár, dr. Madáy Gyula budapesti főgimn. tanár. Pénztáros Hamar István theol. tanár, ellenőr Murányi János budafoki lelkész, ügyész pedig dr. Tóth Dezső ügyvéd, a konvent másodtitkára lett. A választmány tagjaivá választattak: Andrássy Kálmán (Buj), dr. Antal Géza (Pápa), Ágoston Sándor (Eszék), Baja Mihály (Túrkeve), Balla Árpád (Dunapataj), dr. Baltazár Dezső (Debreczen), Barabás Samu (Kolozsvár), Benedek Sándor, dr. Benedek Zsolt, ifj. Benkő István (Rákospalota), Biberauer Richárd, P. Ozinke István (Rimaszombat), dr. Fülep Lajos, dr. Hetessy Kálmán (Okécske), Juhász László (<Hanva), Kátai Éndre (Dunaszentgyörgy), Kiss Ferencz (Debreczen), dr. Kiss Károly, Kiss Zsigmond (Abonv), Kovács László (Koronka), drt Kováts Lajos, dr. Kun Béla (Debreczen), dr. Lampérth Géza, Lévay Lajos (Bicske), dr. Lencz Géza (Debreczen), dr. Makkai Sándor (Sárospatak), Marjay Károly (Mezőtúr), Mátis Márton (Szada), Megfercsy Béla; Miklós Géza (Székesfejérvár), özv. dr. Misley Sándorné, MnMközy Gyula, Nagy Ferencz (Veresegyháza), Nagy Károly (Kolozsvár), Németh István (Komárom), Nóvák Olga, Nyáry Pál (Pécs), Ortli Ambrusné, dr. Osvárth Ferencz, dr Patay Pál, Patonay Dezső (Nagykőrös), Petri Elek, Ravasz Árpád, dr. Rácz Lajos (Sárospatak), dr. Pruzsinszky Pál, dr. Révész Imre (Kolozsvár), dr. Révész Kálmán (Kassa), Sörös Béla (Losoncz), dr. Szabó Aladár, Szalay Teréz, Szinok Zoltán (Erzsébetfalva), Takaró Géza, Tóth Sándor (Bácsfeketehegy), dr. Tüdős István (Miskolcz), Uray Sándor (Debreczen), dr. Vargha Gyuláné, Vass Mihály (Gégény) és ifj. Victor János. Végezetül a közgyűlés fölhatalmazta a választmányt és a tisztviselőkből meg a szakosztályok elnökeiből álló igazgatóságot, hogy az Egyesület anyagi erejéhez mérten a szükséges munkaerőket beállítsák. A keret immár kész a munkálkodni vágyó lelkek számára. Hisszük, hogy Annak kegyelnie, a kinek segítségül hívásárai kezdettük alakuló ülésünket, a keretet méltó lélekkel fogja kitölteni s mind nagyobb arányokban megindul a rég érzett hiányokat pótolni hivatott munka! K. KÜLFÖLD. .4 gothai reformácziói ünnep nagy botrány okozója volt. Az ottani Margit-templomban ugyanis színpadot állítottak fel, a melyen reformácziói tárgyú szíridarabot adtak elő. A jelenlevők közül sokan megbotránkoztak e felett, annyival is inkább, mert a színpad a „kegyes" Ernő szász fejedelemnek sírja felett volt.' Ifjúsági vasárnap volt január 13-ika Németországban, a melyen az összes szószékeken az egyháznak az ifjúság iránti feladataitól emlékeztek meg. A berlini Vilmos császár-emléktemplomban tartott istentiszteleten a császári pár is megjelent. A genfi, nemzeti prot. egyház, a mely tudvalevőleg 1911-ben alakult az állam és egyház szeparácziója után, most, a háború miatt nagy anyagi zavarokkal küzd. Büdzséjében 100,000 frank hiány jelentkezett. Az egyház önkéntes adózásból tartja fenn magát. — A franczia szabad protestáns egyházak is mélyen érzik anyagi tekintetben a háború nyomasztó hatásait. Az angolok jeruzsálemi bevonidása nagy örömöt okozott a római kúrián. Örülnek azon, hogy a szent város nem a czárokat egyházfőként is uráló Oroszország kezébe került. De az örömben, mint az Observatore Romano ez. kúriai lapban egy kardinális írja, az az ürömcsepp is vegyült, hogy Jeruzsálem elfoglalóinak szívét nem hatja át együttesen a hitnek szent egysége és rámutat arra, hogy a szent sírnak minden hívőt arra kell emlékeztetnie, hogy csak egy hit, egy keresztség, egy tan, egy láthatlan Fő van és ennek egy helytartója a földön. A hangsúly természetesen az utolsó kijelentésen van. A leányokért. Németországban van egy nagyjelentőségű inun&át végző egyesület. A czíme ez: „Der evangelische Verband zur Pílege der weiblichen Jugend Deutschlands". Az egyesület ebben a hónapban kurzust