Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-24 / 47. szám

csak a szabad egyházak megteremtése lehet. De míg ez megtörténhetik és az átalakulás teljessé lehet, átmeneti intézkedésekre van szükségünk. ' Az első teendő annak a több száz lelkészi családnak a megmentése, akiknek az eddigi módszer mellett immár s nemcsak megélhetése, dev élete sincs biztonságban. (Igaz, ma még csak ablakbeveréseknél és fenyegetéseknél tar­tunk.) Ahol az egyházi felsőbb hatóság és biróság volt kénytelen kötelezni a gyülekezeteket, hogv lelkészüknek a normál költségvetés szerinti készpénznél többet adja­nak, ennen most esedékes vagy lesz esedékessé a ielen­tékenv (a kis gyülekezetekben az állami adó kétszeresét is elérő) kénvszeradó beha ifása. "Erre természetesen egvet­len lelkinásztor sem vállalkozhatik. "Elteheti tehát em­lékbe a felsőbb hatósági határozatot vagv a bírói ítéle­tet. Érmen most az államra támaszkodni bűn volna. "Eeve­tem es úi egyházi adózásról szintén nem lehet eWelnre sz^ Kinr tehát rr ás mód. minfhogv az 191^—1919-ik években a közegvház biztosítsa e lelkinácztorok megél -hetését és pedig a közalap szükséges tőkéiének felhasz­nálásával. Ttt minden ellenérv semmivé kell hogv-legven azzal a nyilvánvaló ténnvel szemben, hogv itt nemrsak több száz lelkinásztoresalád megélhetéséről van szó. ha­nem ugvanannvi gvűlékezet békédéről, és ugvanannvi lel­kipásztor pásztori működésének lehetővé .tételéről. E megoldás keresztülvitelét a következőleg gon­dolom: ^ A sürgősen összehívandó zsinat törvénybe iktatia: 1. Mindazon egyházközségekben. ahol terménvfize­tést is tartalmazd díilevél van és ahol a gyülekezet ennek alapián nem adott lelkészének az 1918. évben minden hatósági kényszer nélkül legalább X korona fize+ést, ott a diólevél érvényesséere további intézkedésig- felfüggesz­tetik. (E fi zetésbe a föld tiszta jövedelme is beleértendő.) 1 2. Az ilven gyülekezetek lelkipásztorának fizetése a díilevél által biztosított fizetés helyett az 1918. 1919-ik években fenti X korona készpénzben. (A földek az 1919. évben már mindenütt az egyház haszonélvezetében le-' gvenek.) 3. A fenti lelkészi fizetésből a gyülekezet köteles kiszolgáltatni a normál költségvetés szerin+i fizetést, a haszonélvezett földek fix bérjövedelméig a többit az egye-_ ternes közalap folyósítsa. 4. Ahol a díilevelekkel kapcsolatban az 1918-ik év­ben pótadó volt kivetve, ez a ITT. t.-c, szerinti adónál több nem lehet. Amennyiben több szedetett be, az egyes adó­fizetők javára 1919-re számolandó el. A pótadó a közalap javára szánról, s hátralék a közegyház által hajtandó be a lelkész mentesítésével. 5. Az ilyen gyülekezetekben a megüresedő lelkészi , állás csak az esetben tölthető be. ha a, gyülekezet önként biztosítja lelkészének a fenti fix fizetést. - , 6. Ahol a lelkipásztor díilevele — ideértve a vallás­tanító lelkészeket is — nem tartalmaz ugyan termény­fizetést, de fenti összegen alul van, ott a közalap által szintén kiegészítendő. Az 5. pont ez állások betöltésére is vonatkozzék. • 7. A fent körülírt helyeken a tanítói díilevél érvé­nyesség-e is felfüggesztetik, s a tanító fizetése az állami tanítói fizetés legyen és pedig akként, hogy az egvház ad.ia a normál költségvetés szerinti fizetést (és földha­. szonbért) s ami így az állami hozzá 'árulást is tekintetbe véve hiányzik, az fedezendő a közalapból. 8. A vallástanítás mindenütt azonnal a lelkész kö­telességévé teendő. A további feilőd'és iránvát — a szabad egyházak kialakulásában — már megjelöltem. A kialakulás azon­ban időt igénvei. És azt sem szabad felednünk, hogy gyülekezeteink összes tagjait nem lehet úgv tekinte­nünk. mint szabad egvház alkotására megérett lelkeket, sőt sokkal inkább tekinthető gyülekezeteink egve+eme olyan missziói területnek, hol egész sor önfeláldozó munka, s az érett lelkek tömörülése, szervezkedése után fognak csak a szabad egyházak kialakulni. Mit kell tennünk e kialakulás elősegítésére és annak megtörténtéig? 1. összes iskoláink — a lelkészképző intézetek kivé­telével — az államnak átadandók. a legintenzívebb val­lásos oktatás lehetőségének biztosítása mellett. 2. Minden közép- és felsőiskolai növendékünk szá­mára megfelelően vezetett internátusok szervezendők. 3. összes ref. híveink állami adóúik után az egész országban egységes knlturadót fizessenek. melve+ l°^°tő­leg az állam szedmn be, de semmi esetre sem a lelkész felhasználásával. Ez okból szerveztetnék — mondűik — az egyetemes missziói pénztár. 4. Bárhol alakulhat arrq önként vállalkozókból sza­bad egvház. Az alakulás feltétele csak az. hogv az ön­ként vállalkozók biztosítják az áltabik választandó lel­kész számára a törvényhozási!ag időről-időre megállapí­tandó minimális fizetést és lakást. EgvébWnt minden egyes szabad egvház teliesen függetlenül intézi ügyeit sa'át maga által alakított szervekkel ép minden tekintet­ben maga gondoskodik az anvao-iakról. Az egvetemeg pénztár azopkva-n a 7 ilven szervezkedett egvháztao-ok kul­tusza rlómt felerészben egy összegben a szabad eo-vház rendelkezésére bo^sáfia. A szabad egvház használatába a mostani e^vházközség vagvona. iö ved elme (ppwílvp is) olvan arányban megv át. amily aránvban a mostani egv­háztagok a szabad pgvház alakításában résztvppznek. Túln^nps pz^bad egvházak alakulása törvénvhozásilag korlátozandó. A szabad egyház, megszűnésének esetleg bírói úton történhető megszűntetésének esetei megálla­pítandók. 5. A szabad egyházzá nem alakult ref. híveket a közegvház gondoztafia. Tetszése szerinti helyeken és körben missziói lelkészségeket tart fenn. A lelkészeket kinevezi, áthelyezi, róluk gondoskodik. Az ilven szabad egyházzá nem szervezkedett helyeken a mostani esrvház vagyonát, jövedelmét (segélyeket is) az egyetemes egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom