Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-24 / 47. szám

ház használja fel vagy kezelheti közegyházi célokra. 7. Amennyiben a korpótlékot és a családi pótlékot az állam nem adná, az összes lelkészek a közegyházi pénztárból kapják e pótlék okát és gyermekeik neveltetése a különböző internátusokban ingyenes felvétel melleit biztosítandó. 8. Fentiekből következik, hogy egyházunk jelenlegi ^ szervezete, a presbitériumok, a különböző közgyűlések, tiSztviselőségek, .bíróságok megszűnnek, illetőleg az egyetemes egyház (és maga a szabad egyház) megfelelő új szerveket állít. v 9. Különös gond fordítandó arra, hogy a jelenleg működő lelkészek megfelelő elhelyezést nyerjenek s amennyiben számuk nagyobb, mint amennyit egyházunk állandóan alkalmazhat, fizetésüknek megfelelő éven át biztosításával és ugyanakkor szabadság adásával lehetővé kell tenni azt, hogy akik erre határozzák el magukat. más pályára előkészülhessenek. Tme a fontosabb szempontok és teendők! Bizonyára lesznek némelyek, akik cikkemet olvasva rideg konzervativizmussal csak ennyit mondanak: képtelenség! Bocsánat, így nem lehet a, dolgot elintézni. A helyzet -sokkal komolyabb, sőt végzetesen komoly. Némelyek 100 kérdést Szeretnének feltenni ellenvetésül: de hát ez hogyan lesz akkor? Mi lesz az esperes, püspök urakkal? Feleletem most csak annyi: bármiként, lesz. rsak úgy ne legyen, amint eddig volt! Különben mindent meg lehet oldani, csak fel kell hagyni a jól ismert szőrszálhasogatás mindent gátló, pusztító munkájával. Most építeni kell! És ha maga a hivatalos egyház nem veszi azonnal kezébe a szükséges reformok keresztülvitelét, alulról fog az megindulni. Minden heti, sőt minden napi halogatás veszéllyel jár, mert tovább sebez és izgat. Az ár minden pillanatban gátat szakíthat és akkor csak menekülésről lehet szó, de / nem építésről. Soraimat a zsinati elnökség, a zsinati bizottságok és egyházi kormánybiztosunk különös figyelmébe ajánlom.*) Terehegy. Boesor László, ref. lelkész. . KRÓNIKA. Fontos kérdések Többen intéztek hozzánk kérdést a szeparació. ennek módja és a várható következményei dolgában. Azt bizonyára mindenki tudja, hogy ez a nagy, nemzeti és egyházi életünket oly mélyen érintő reform nem történhetik meg máról-holnapra. A mostani német kormány is kije*) Ezt a cikket még mult héten vettük, de hely hiány miatt nem közölhettük. Felsőbaranyából már jó ideje semmi hir nem jön valószínűleg á szerb invázió miatt. A cikkben megszívlelésre méltó gondolatok vannak. lentette, hogy egyelőre nem kívánja megbolygatni az eddigi rendszert. A döntés nálunk az egybehívandó nemzetgyűlés dolga lesz. Nagy és bonyolult kérdések kerülnek itt szőnyegre. Hiszen az angoj parlamentben is évek során át vitatkoztak a walesi anglikán egyház disestablischment-je felelt. A skót presbiteri egyházak egyesüléséi is az egyiknek az állammal való kapcsolata akadályozta. Még sokat fognak fogunk erről írni és beszélni. Egyelőre most különösén azt kell hangsúlyoznunk, hogy nem szabad elkésni és Iceszülnünk kell a nagy változásra! Abban a véleményben vagyunk, hogy nálunk nem olyan erőszakosan és ellenséges indulattal megy végbe a. szeparació, mint Franciaországban, ahol az 190fiban életbe lépett szeparació-törvény még egyházat sem ismert el, csak belyi kultuszegyesül eteket. Azt is reméljük. hogy az állam nem bocsát el bennünket üres kézzel, illetőleg nem vonja meg egyszerre és oly módon az eddig nyújtott segítséget, amely reánk nézve teljes felborulást jelenthetne. Bizonyos dolog az is. hogy a, szeperaqiónak a felekezetközi teljes egyenlőség és viszonosság elvei szerint kell végbemennie. Az 1848. XX.-ban kifejezett princípiumnak érvényesülni kell az egész vonalon úgy szellemi, mint anyagi tekintetben. Quod uni justum., alteri aequum! Ami az iskolák államosítását illeti, ez sem történhetik meg egyszerre, itt is bonyolult kérdések — szellemi és anyagi -—várnak megoldásra. Az egyházak nem mondhatnak lo az iskolafelállítási jogukról, állami támogatással vagy anélkül, mint hogy nem .mondtak le sok olyan államban, ahol az iskolázást államosították. Ami a vallástanítást illeti, erre nézve is többféle rendszer van. Franciaországban kitiltották az egyházat — amely a fentjelzett törvény értelmében nincs is — az iskolákból. Angliában. Amerikában megvan a felekezeti jelleg nélküli egyszerű bibliai tanítás. A felekezeti vállá.stanításra nézve Angliában az ú. n. lelkiismereti záradék — eonseienee elause — az irányadó, t. i. a szülők tetszésük szerint határoznak erre nézve. De bármiként alakuljanak a viszonyok, az bizonyos, hogy a vallásos nevelést minden fokozaton gyökeresen reformálni kell a belmissziói munka segítségül hívásával. Maximálták a stóladíjakat. Hallatlan, hogy ilyenre is szükség volt és egyáltalában szó eshetett róla! Az árvizsgáló bizottság felosztva a temetéseket T.. TT. és TTT. osztályúakra. megállapította az árakat, Úgy olvastuk, hogy a r. kath. papság már elfogadta a maximált, árakat. A prot. lelkészeknek egy már régen korszerű, határozott, nemes gesztussal vissza kellene utasítania e megalázó intézményt. A budapesti ref. egyháztanács ülésén már régebben ajánlotta az egyik lelkész a stóla eltörlését. Dehogy fogadták el! Kár volt! Mert bizonyára egyházunkhoz ezerszer méltóbb eljárás a stóladíjakat eltörölni, a lelkészeknek a fizetését úgy rendezni, hogy az eddigi stóladíjukért méltányos kárpótlást