Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-11-10 / 44. szám

munka alól, mi, akik a békesség, szeretet, igazságosság — Isten országának képviselői vagyunk. Hogy lesznek majd továbbra is, akik a kemény beszédek hallatára, a nagy munka láttára félreállnak? De az új országot itt e földön mindig azok építették, akikben világot meggyőző hit, lelkesültség és minden áldozatra kész elszántság lakozott. Félre hát a sötétlátásokkal, ne legyen egyetlen kéz sem, amely a multakhoz való csökönyös ragaszkodásból, vagy éppen félelemből kifolyólag a nagy indulásokat lefogni készül! Miért is félnénk, hiszen nagy erőfeszítések, áldozatok, ÖnmegtagadáSok korszaka jön ós az igazi élő egyháznak mindig és mindenütt ez volt az igazi eleme. Lesznek majd kishitűek, elalélok és gyengék — voltak mindig; dé a tisztuló légen át jönnek majd égi tüzek és lángra lobbannak a most még hideg, közönyös lelkeknek százezrei. És majd közelebb megyünk egymáshoz, vége lesz a széttagoltság szülte erőpazarlásnak — jön a kézfogásból, az igazi testvéries érzésből fakadó együttes munkálkodásnak áldásos ideje. . . . Bízzunk, hogy ilyen lesz a szebb ós dicsőbb jövő! ' A jelen? Oh, az még sok köddel, fullasztó párával — nyomorú ságokkai teljes. Az áldott béke és megnyugvás napjai még nem jöttek el; szegény, vérző hazánk földje sok helyen vérlázító, ,,pusztító utálatosságok", szívettépő jelenetek színhelye, de his/szük, hogy nem >sokára, feltűnik az ember Fiának jele áz égen és látjuk majd sötét felhőkön át eljönni az igazság és békesség Fejedelmét hatalommal és dicsőséggel! p. A dordtrechtí zsinat 300-ados évfordulóján/) — 1618 — 1918. — November .13-ári lesz 300 éve annak, hogy az egyetlen egyetemesnek nevezhető és tiszta református szellemben összeülő és' legnagyobb jelentőségű református zsinat Hollandia Dordtrecht nevű városában megnyilt. A magyarok, nem voltak rajta képviselve s talán ez is az oka annak, hogy a kálvinizmusnak az a kiforrott erős, öntudatos szelleme, mely ott nyilatkozott, alig tudott nálunk theológóiailag érvényesülni; hogy a dordtrechtí zsinat iránt mind máig oly kevés nálunk az érdeklődés s különben is az a theologiai mély spekulatív szellem, amely az egész zsinatot annyira jellemezte, igazi talajra nálunk nem is találhatott, s ma már, általános elesettségünk állapotában, még kevésbbé találhat.. Mindazáltal, ha békésebb viszonyok közt élnénk, érdemes lenne nekünk is hosszasabban megállani a dordtrechtí zsinat végzései mellett. Érdemes lenne meglátni azok mélységeit s ama problémák örökkévalóságát, amelyeknek képviselői ott akkor újra összemérték a *) Ez a cikk még a forradalom előtt készült, de lényege azért most • is aktuális. Szerk. fegyvereket. De így, mikor a nemzet jövendőjének legborzasztóbb s legszorongatóbb érzéseit és órait féljük, olyanokat, amilyeneket még a mohácsi vész alkalmával sem élhettek át őseink, mert a dolgok vészterhes .állásár i'ól nem. lehettek annyira napról-napra, sőt óráról-órára óg annyira egyetemesen tájékozódva, a jelenetek e szörnyű helyzetében nem szabad ,ós lehetetlen megállanunk hosszasabban a múltnál, mikor annyira ós óly aggódva kell a. jövendőt keresnünk. A dordtrechti zsinatot, mint tudjuk, az ú. n. remon.?lvd%sok mozgalma hívta létre. A zsinat programmja eredetileg nem is önálló kánonalkotás volt, hanem inkább tisztázása és kiegészítése azoknak a) kardinális theologiai kérdéseknek, amelyeket a remonstránsok. támadtak és mgváltoztatni akartak. A remonstránsok 5 pontba foglalták a maguk tételeit s a kontra-remonstránsok, azaz az igazi kálvinisták ezekre hozták meg a maguk végzéseit komoly és rendkívül alapos előmunkálatok és tanácskozások után. A harc ós tárgyalás főpontjai tehát ezek voltak: 1>. A predestináoió kérdése. 2. Krisztus halála ós a vált- 0 ság. 3. és 4. Az ember romlottságáról s a megtérés módjáról. 5. A szeiitek álhatatosságáról. Csodálatos világ volt az! A történelemben csak a konstantinápolyi krisztologia -vitákat hasonlíthatnók hozzá s Madách bizánci jelenete jut eszünkbe a homouzion és homoiiouzion semminek látszó, de lényegében világokat jelentő különbségeiről. / •>•;.„ A dordtrechti zsinat psychéjét is csak' a holland nép speciálisan theológus szelleméből és arravalóságából Jehet megérteni igazán. — És bár a köztudatban sokak lelkében úgy él ez a históriai jelentőségű zsinat, mint a „sötét orthodoxia" legjellegzetesebb megnyilatkozása, a lényeg az, hogy a legigazibb, a legmélyebben szántó, a legnagyszerűbb s mondhatnók így: a legzsinatiasabb zsinat volt mindazok között, amelyeket a reformátusok talán valaha tartottak. És. talán éppen ezért, oly erőteljes és letörölhetetlen bélyeget nyomott az a holland kálvinizmusra, hogy annak ereje ezer formában ma is jelentkezik annak életében. Hiszen, vegyük csak a híres állami bibliafordítás (Statenvertaling) elrendelését és végrehajtását., a Heidelbergi Káté és a Confessio Belgioa szankcionálását s a sajtó megrendszabályozását, stb., vagy a holland kálvinizmus szellemének hatalmas egységgé való megszervezését: megmérhetetlen és felbecsülhetetlen szellemi, erkölcsi ós nemzeti erőnek forrásává vált az a holland nép számára! S bizony mondom^ hogy ha a magyar kálvinizmus ma oly hatalmas egységes szellemmel, vallási és erkölcsi gondolkozással, továbbá társadalmi és politikai Öntudattal és élettel rendelkeznék, mint a holland, bizonyára ezerszerte nagyobb reménységgel nézhetnénk a jövendőbe s remélhetnők a legsötétebb évek felé induló egyháznak szabadulását. Nekünk is van permanenciában levő zsinatunk, bár valószínűleg nem dordtrechti szinvonalú; de a legfele-