Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-01-20 / 3-4. szám

Hatvanegyedik évfolyam. 3—44k szám. Budapest, 1918. január 27. PROTESTÁNS KOLALLAP Előfizetési ára: Egész évre: 24 kor., félévre: 12 kor., negyedévre: 6 kor. Kálvin-Szövetségi tagoknak egész évre 18 korona. Egyes szám ára 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Kereszttűzben, p. — II. czikk: Konventi határozat az 1848 : XX. fokozatos végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. — III. ezikk: Az egyház és iskolai ingatlanok törvényi szabályozása. Dr. Gesztelyi Nagy László. — IV. czikk : Nyílt levél a magyar református egyház vezetőihez. Kiss Géza. — V. czikk: Az ái próbaénekeskönyv dallamaihoz. Szügyi József. — Belföld: Dr. Kenessey Béla püspök temetése, p. — Az Egyetemes Konvent gyűlése, p. — A magyarhoni ev. egyházegyetem közgyűlése. — Külföld. — Nekrolog: Mády Lajos. m. — A mi ügyünk. — Irodalom. Látások könyve. Kájel István. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Szerkesztői üzenetek. — Hirdetések. Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal : IX., Ráday-utcza 28, a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIfJ-SZÖVETSÉG Felslős szerkesztő: BILKE1 PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : Kováts István dr. Belső munkatársak : Marjay Károly, MuraUözy Gyula, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő dr. és Veress Jenő. KERESZTTŰZBEN. Úgy hisszük, találóan jellemzi a fenti czíni a szőnyegen lévő egyházpolitikai törvényjavaslatok helyzetét. Sok oldalról érik támadások. Elsősorban, természetesen, arról a frontról, a hol a radikális jelszavak dominálnak. A vallás mindenestől fogva, mindenféle megnyilatkozásában magánügy hangzik fel onnan; a ki papot, templomot akar, a ki ilyen luxns után vágyódik, az tartson, építsen magának; közvagyonból és pénzből ilyenekre adni semmiképen sem szabad. Adni valamit az egyházaknak ? Nem ! Sőt azt is el kell venni, a mijük van; oda kell adni az egyházak birtokában lévő javakat kultúr-és emberbaráti intézmények czéljaira, az egyházak és azok emberei pedig dolgozzanak, küzködjenek, teremtsék elő munkájukkal a megélhetéshez szükségelt eszközöket. Tízezrével olvassák az emberek azokat az újságokat, a melyekben a szóbanlévő törvényjavaslatökkat ilyen fogadtatásban részesítették. Es a ki nálunk a szekularizáczió jelszavával játszadozik, annak tisztában kell lennie azzal, hogy ezt ott abban a szélső táborban így értelmezik és nem úgy, hogy az állam azért vegyen el egyházi javakat, hogy azokból vallási czélokra, a magánügy istápolására valamit visszaadjon, szóval, hogy az egyházakat államosítsa. A szeparácziónak ez a rideg megjelenésű alakja az, a melyért a Nyugat és a jövő emberei, a szoczialisták nyugoti minta szerint lelkesülnek. Kevesen vannak azok, a kik sokkal tiszteletreméltóbb okokból kiáltanak vétót a törvényjavaslatok felé, azok t. i., a kik az államsegélyek által létrejött kapcsolatot egyház és állam között már eddig is túlerősnek vélik és a 48: XX. t.-cz. úgy „fokozatos", mint teljes végrehajtásától ebből kifolyólag idegenkednek. De ezek most ezidőszerint mind csak akadémikus értékű támadások. A reális értékű ellenvetések, kifogások tüze azok részéről éri a törvényjavaslatokat, a kik, a mult tradiczióit és jelen szükségleteit figyelembe véve, az állammal való kapcsolatot mindkét fél érdekeinek szempontjából nem tartják ezidőszerint szétszakíthatóknak és a jus advocatiaet úgy értelmezik, hogy az államnak kötelessége a történelmi egyházaknak megfelelő és a kölcsönös egyenlőségen és viszonosságon alapuló anyagi támogatása. Az evangélikus testvérek egyetemes gyűlésének nagy többsége is erre az álláspontra helyezkedett, de odaállította a két törvényjavaslatot a fentjelzett elv mértéke alá és nem tartotta megfelelőnek, mint ez a lapunkban is közölt határozatból látható. A mi egyetemes konventünk határozata nem oly messzemenő, mint az ev. egyetemes ' gyűlésé, kizárólag csak a törvényjavaslatban foglaltakra vonatkozik, de azért a főbb pontokra nézve amazzal lényegében megegyező. Az a kereszttűz, a melyben a javaslatok a két protestáns egyház reprezentáló szervének határozata folytán részesültek, úgy hisszük, szükséges tisztító eszköz reájuk nézve ; ennek figyelembevétele és alkalmazása nélkül ezek a javaslatok megnyugvást keltő törvényczikké semmiképen nem lehetnek. Nem szóltunk arról, hogy azoknak táborából, a kikre a szóbanlévő törvényjavaslatok elseje vonatkozik, semmiféle ellenvetés hangja nem hallatszik; csak gáncs és nem egyszer kemény szemrehányás jő onnan ellenünk, a miért jogos érdekeink védelmében tanácskozni, síkraszállni merészelünk. Nekik csak a mi elégedetlenségünk fáj és ez ellen vannak kifogásaik; egyébként pedig nagyon meg vannak elégedve ... p. KONVENTI HATÁROZAT AZ 1848: XX. T.-CZ. FOKOZATOS VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLAT TÁRGYÁBAN. I. Egyetemes konvent az országgyűlés képviselőházához vallás- és közoktatásügyi miniszter úr által 1917. évi deczember hó 21-én benyújtott törvényjavaslatot, mint az 1848: XX. t.-cz. 3. §-ban foglalt elvek fokozatos megvalósításának egyik lánczszemét és különösen az Adakozzunk a református sajtóalapra!