Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1918 (61. évfolyam, 1-52. szám)

1918-06-23 / 25. szám

PROTESTÁNS EGYHAZIésISKOLAI LAP Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb küldendők. Laptulajdonos és kiadó : A KÁLVIN SZÖVETSÉG. Felelős szerkesztő BILKEI PAP ISTVÁN. Társszerkesztő : KOVÁTS ISTVÁN dr. Belső munkatársak Marjay Károly, Muraközy Gyula, Patay Pál dr., Sebestyén Jenő dr. és Veress Jenő. Előfizetési ára: Egész évre : 24 kor., félévre : 12 kor., negyedévre : 6 kor. Kálvin-Szövetségi tagoknak egész évre 18 korona. Egyes szám ára 50 fillér. TARTALOM. I. czikk: Vallási sérelmek és „koncentráció." K. I. — II. czikk: A tanárkongresszus. Dt. Trócsáv.yi Dezső. — Krónika. — Belföld: Levél a Szerkesztőhöz, ifj. Dr. Szabó Aladár. Zorzi Ede. Dr. Sebestyén Jenő. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Hirdetések. Vallási sérelmek és „koncentráció. t( A dunamelléki egyházkerület legutóbbi közgyűlése, a pécsi lelkész jelentésével kapcsolatban, tárgyalta az alábbi vallássérelmi esetet is: P. Oberten Odiló pécsi róni. kath. segédlelkész a pécsi közkórházban 1917. december 1-én Szabó Erzsébet református vallású, mohácsi születésű, péosváradi lakost két tanú jelenlétében átvette a róm. kath. egyházba a törvényszabta kétszeri illetékes ihelyen való jelentkezés mellőzésével, mivel Szabó Erzsébet, mint súlyos beteg, a jelentkezésnek eleget nem tehetett. Az erről szóló jegyzőkönyv megküldetvén a pécsi ref. lelkésznek, az az 1808. Lili. tc.-ben megjelölt alakszerűségek betartása nélkül történt törvénytelen és érvénytelen áttérést nem vette tudomásul, mire a pécsi róm. kath. plébániai hivataltól 1918. január hó 4-ikén 7—-1918. sz. a. a következő választ vette: „Tiszt. Czímnek a G8-as törvények ismeretes §-aira való hivatkozása teljesen tárgytalan, mivel az ilynemű jegyzőkönyvek nem vindikálják maguknak a magyar törvényekkel szemben a nyilvános érvényességet, melylyel azt Czimed vádolja, hanem csupán belső egyházi czélokat szolgálnak. Ezek egyike pl. a szokásos gyanusitgatások és felekezeti bizalmatlankodás megelőzése. Ebből a czélból és az ilyen esetek felőli pontosabb tájékozódás kedvéért szívességből és nem szigorúan vett hivatalos tudomásulvétel végett küldetnek meg az illetékeseknek — így Czímednek is; de ettől a jövőben saját kérésére örömmel elállunk. Azonban a haldoklók igazságot és megnyugvást kereső önként kifejezett kívánságát a jövőben is mindenkor teljesíteni fogjuk." Az egyházkerületi közgyűlés megtette a magáét: az iratokat az egyetemes konvent útján fölterjesztette a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz egyfelől az áttérés érvénytelenségének megállapítása, másfelől a sérelmet elkövető segédlelkész és plébános ellenében érvényesítendő megfelelő megtorlás céljából. Az ilyen és ehhez hasonló eseteknek újabban föltűnő naggyá váló száma mellett nem haladhatnak el szó nélkül azok, akik éber szemekkel figyelik egyházi élelünk jelenségeit. Annyit beszélnek újabban a róm. katlx.-ok táborában arról, hogy a mindannyiónkat közösen fenyegető veszedelemmel szemben a különböző keresztyén felekezeteknek testvéries kooperációra kell lépniök. Néhány éve maga a hercegprímás is erőteljesen hangot adott ennek a törekvésnek. Azóta a parlamentben is visszhangja kelt. Sőt újabban még jezsuita-körökből is gyakran hangzottak ilyesféle szavak — különösen amikor a jó kálvinistákat kapacitálgatták, hogy ők is jegyezzenek az indítandó ú. n. ,,közös" keresztyén napilap részvényeiből. Nincs közöttünk senkisem, aki természetesnek ne találná és ne érezné, hogy a minden pozitiv alapon nyugvó keresztyén egyházat egyaránt fenyegető vallásellenes, destruktív áramlatokkal szemben a különböző keresztyén felekezeteknek közös erővel megoltalmazandó közös kincsei is vannak a közöttük mutatkozó nagy eltérések mellett is. De abban se lehet közöttünk eltérés, hogy ezt a közös veszedelmet egyik egyház sem használhatja föl ürügyül arra, hogy az eddigit is fölülmúló arányú lélekhalászást végezzen a többiek soraiban, viszont eme lélekhalászat ellenében egyik egyház sem kárhoztathatja magát tétlenségre, csakhogy azzal ne vádolhassák, hogy föllépésével lehetetlenné teszi a közös ellenség ellen való közös és sikeres védekezést! Már pedig mit látunk? Azt, hogy amíg oly megrázó erővel festik odaát a közös veszedelmet és oly szép színekkel tárjuk elénk a koncentráció aliapján biztosítható szebb jövőt, addig tételes állami törvényeink lábbaltaposásával is egyre "nagyobb arányokban folyik a lélekhalászás s amikor valamelyik lelkészünk rájuk meri olvasni a törvényt, ugyancsak sietnek megmagyarázni Páter Obertenók Pécsett is a „tiszt. czím"-nek, — akit pedig a nyakára küldött propaganda irataikban és lapjaik