Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-04 / 5. szám

A kálvinizmusból jórészt kiveszett a közvetlen primér keresztyénség. Az első reformátorok a hitet keresték. A hittételek arany edények voltak számukra, melyben hitük, ez a drága nárdusolaj volt. Azután az emberek egyszerre csak a vödröt kezdték nézni, nem a tartalmát. Az alázatosság óráiban nem kenték föl magukat az olajjal papokká, királyokká, A XVI. században azt kérdezték, hogy kell hinni, a XVIII.-ban : mit nem kell hinni ?, a. azt: lehet-e egyáltalán hinni?, a XX.-ik század azt mondja: ugyan, kell is egyáltalán hinni! A kálvinizmusban meg kell találni az evangéliumi keresztyénséget, mint primér tartalmat, azután megmutatni, hogy az Isten megbocsátó kegyelmének legtermészetesebb, leghatalmasabb formája maga a kálvinizmus, így lesz a kálvinizmus újra erős és akkor mindazok a típusok, a melyek jóindulatúan, de bekötött szemmel tapogatódznak most, fölfedezett szemmel, szemtől szembe látják majd az igazságot. A szemeket föl kell nyitni, ezért arra a kérdésre, hogy mikor lesznek igazi kálvinista világiáink, így felelhetünk : a mikor igazi kálvinista papjaink lesznek. A rendkívül nagy tetszéssel fogadott előadás után, a hozzászólások során Takaró G-éza (Budapest) annak a nézetének adott kifejezést, hogy nagyon sokaknak szeretné ezt megmondani, de nem lenne ilyen bátorsága, ezért — a résztvevők helyeslése mellett — azt a kérést intézi a Kálvin-Szövetséghez, hogy kérje föl előadót előadásának kidolgozására s adja azt ki külön füzetben. Koszorús István hangsúlyozza, hogy nem tartjuk a kálvinizmust az értékek királyának, ezért nincs offenzív készségünk, a mely pedig minden irányzat életben maradásának föltétele. Ne feledjük, hogy a kálvinizmus vár, de abba nem szabad visszahúzódnunk. Krisztus módjára a pusztában a modern Lucziferrel nekünk is meg kell küzdenünk! Nagy István szerint a kálvinizmusról való hibás fölfogás ott gyökeredzik, hogy a kálvinizmusból a legfőbb elvet: a vallásit kikapcsoljuk, pedig maga Kálvin is elsősorban vallásos lélek volt. Nyomasson a Kálvin-Szövetség füzeteket Kálvinról, hogy igazi mivoltában ismerjék meg őt híveink mindenütt. Kis József előadó utolsó mondatához kíván szólani. Mondja meg az előadó azt is, hogy mikor lesznek jó kálvinista papjaink ? Szerinte akkor lesznek jó kálvinista papjaink, ha — miként elhunyt püspökünk, Antal Gábor mondotta — a theologiai tanárok nemcsak üres óráikban lesznek theologiai tanárok, hanem hivatásuknak élnek egészen s nem évtizedekkel ezelőtt megírt rövid kurzusaikból kell a theologusoknak többször készülniük! Tehát jó kálvinistáink akkor lesznek, ha jó kálvinista papjaink lesznek, ilyenek pedig akkor lesznek, ha jó kálvinista theologiai tanáraink lesznek ! Katonáink lelkigondozása. A délelőtti gyűlés második előadója Mátis Márton szadai lelkész volt, ki „Katonáink lelki gondázása hazulról" czímen tartott rendkívül élvezetes, mindannyiunkat mindvégig lebilincselő előadást. Annak elején egy ,kis ízelítőt adott a falusi kúra pasztorálisból: megkapó vonásokkal rajzolta, hogyan nem lehet, másfelől pedig hogyan kell ódaférkőzni falusi népünk lelkéhez. A lelkigondozást a templomban kell végezni szerinte. mert azt semmi sem pótolja. A hivek mindenféle dolgaiban: örömükben, bánatukban egyaránt részt kell vennie az egyháznak a mostani nagy világháborúval kapcsolatban is. Elmondta, milyen megható módon búcsúztatják ők el a hadba induló katonákat. Ennek a búcsúztatásnak az emléke a legnagyobb vészek és küzdelmek idején is ott él a tőlük elszakadt katonák lelkében. Egész sereg tábori levél a bizonysága ennek, melyeket a gyülekezethez intéznek. A kapott több száz levél közt csak egyetlenegyben volt eddig szó anyagi ügyekről. Ezeket a gyülekezetben fölolvassa. Még a foglyok is írnak Oroszurszágból. Ezekért imádkoznak. Ha hazajön valamelyik katona, a'templomot föltétlenül fölkeresi. Mikor a templomban észrevesz ilyet, imádságába szövi s így a gyülekezet együttesen ad hálát Istennek az illető hazatértéért. A mikor a katonák újból elmennek, jelentkeznek nála. Azt akarják, hogy ne távozzanak a gyülekezetből a többiek tudta nélkül, hanem búcsúztassák el most is őket Mindez katonáink lelkében feledhetetlen nyomokat hagy és az Istennek hálálják meg. a mit a papjuk tesz. A hozzászólások sorát Ravasz László fölszólalása nyitotta meg. Szerinte a falusi teendők megállapítása a legfontosabb dolga a magyar kálvinista egyháznak. A kálvinistaság zöme, a mely a jövendő ígéretével van tele. egyházunk érczalapja a falvakon élő földművesek tömege. Az intelligenczia is ebből a nagy aranybányából kerül ki, a mely a föld alatt van. A falu nem elhanyagolható mennyiség, hanem a legfontosabb missziói terület. Sürgősségében az intelligenczia visszahódítása előbb van, de a jövendő szempontjából a falusi gyülekezetek még fontosabbak. Perjessy Károly szerint vallásos összejöveteleket kell tartani. Ok ezeken beszélik meg, most a háborúval kapcsolatban is, az összes dolgokat. Veress Jenő (Bécs) szerint az emberek előbb azért imádkoztak, mert hitük volt; most azért lesz hitük, mert imádkoznak. Szikszay óta nincs vallásos imádságos ós építő könyvünk, mely népünk százezreinek lelkét hódította volna meg. A magyar kálvinista fejlődós erejét mutatná, ha ilyen magyar kálvinista építő népkönyv születnék meg mielőbb. Esti tanácskozásainkat ifj. Vidor Jánosnak Szabó Aladár helyett tartott előadása nyitotta meg „A király gazdagságáéról. A Biblia kérdése szorosan összefügg a királyéval: Krisztuséval. Az emberi lélek tele van kívánságokkal, vágyakkal, különösen most, a háborúval kapcsolatban és talán még inkább tele lesz a háború után. Ezekkel a kívánságokkal szemben reámutat Krisztus végtelen nagy gazdagságára, mely minden vágyat, kívánságot képes kielégíteni.