Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-04 / 5. szám

Erdélyi kérdés. Általános érdeklődés mellett tartotta meg dr. Boér Elek kolozsvári egyetemi tanár, az erdélyi egyházkerület egyik főgonclnoka fölolvasását arról a mindnyájunk szívéhez és lelkéhez oly közel álló kérdésről: „Milyen misszió vár az erdélyi református egyházra a háború után?" Lelkes szavakkal mutatott rá. a gyógyításra váró lelki és testi sebekkel kapcsolatban, egyfelől a különböző belmissziói munkaágak fölkarolásának szükségességére, másfelől a Pro Transsylvania mozgalom várható áldásaira. Hangsúlyozza, hogy magyar telepítési politikát dolgozzon ki az erdélyi református egyház. Erdélyi egyházunknak mind erkölcsiekben, mind anyagiakban a legbensőségesebb kúra pasztorálisra van szüksége. Égető szüksége van kálvinista szellemű iskolázásra is. Csak igazi kálvinista lelkületű tanárokat szabad alkalmazni. Fontos a leánynevelés kérdése és nagy erdélyi ref. leányinternátus létesítése is, mert a római katholikus leányiskolák tanulóinak 28%-a református most Erdélyben. A kálvinizmust mindig az Önerő tette naggyá. Ezt kell most is hangsúlyoznunk a segélyek emelése mellett. Az egyházunk és nemzetünk mélységes szeretetétől sugalt nagyszabású terveket, minden hozzászólás nélkül, egyhangúlag magáévá tette a konferenczia. Népszerű theol. tanfolyamok. Az est utolsó előadója dr. Kováts István volt. ki „Hiveink theologiai nevelésé "-ről tartott előadást. Egyfelől rámutatott arra. hogy mily sok kiaknázatlan vallási kincs van elrejtve népünk és középosztályunk lelkében, másfelől egyházunknak a háború után még inkább megsokasodó föladataira. Vázolta, hogy - a lelkészek számának előrelátható apadása miatt is ezeket a híveink lelkében rejlő kincseket népszerű theologiai tanfolyamok, majd az ezekből kifejlődő belmissziói intézetek és evangelizáló iskolák révén egyházi életünk megizmosodása és az ehhez szükséges kiképzett munkaerők számának gyarapítása érdekében. Utalt a hasonló irányú külföldi törekvésekre. A hozzászólók közül Soó Sándor (Vulkán) azt hangoztatja, hogy ezt a munkát már a gyülekezetben el kell kezdenünk. Gyűjtsük össze a Biblia behatóbb tanulmányozására az érdeklődő lelkeket. Fiers Elek. Szövetségünk útazó-titkára rámutat arra. hogy a Kálvin-Szövetség programmjába vette, tanítóink öntudatos theologiai képzésével kapcsolatban, nyári valláspedagógiai tanfolyamok szervezését. B. Pap István kiemeli, hogy Németországaan 30.000 belmissziói munkás van. Csak nemrégiben állította föl a belmissziót irányító központi választmány a negyedik ilyen belmissziói munkásokat képző intézetét az önkéntesen vállalkozók számára. Ezek között vannak olyanok, a kik csak meg akarják ismerni a különböző belmissziói munkákat. vannak, a kikből professzionátus munkások lesznek és majdnem mindannyian ott nyernek ösztönzést arra, hogy odaálljanak a királyi papság elvénél fogva a hívatásos lelkipásztorok mellé önkéntes munkatársakul. Úgy érzi, hogy ebből a mai előadásból is ilyesmi fog kinőni. Előadó bejelenti, hogy alkalmasint még ennek az évnek az őszén megnyílik itt. Budapesten ilyen népszerű theologiai tanfolyam, melyre már eleve fölhívja az érdeklődők figvelmét. K. I. Lapunk czéljaira gróf Festetich Gyuláné Wildonból 50, Hidegh János tábori lelkész 4, a pirosi ref. egyház 39'68, György Endre 50, Vasváry Sándor csepelyi lelkész 10 K-t adományozott. LU ODA LOM. Az imádság értelme. írta Eosdick E. H. Fordította ifj. Victor János. Budapest, 1917. Kiadja a M. E. K. Diákszövetség kiadóvállalata. 253 lap. Ara fíízve ? K. Vászonkötésben 4 K. Mikor Victor Amerikából hazajött, hozta magával — ha jól emlékszünk — jórészben kész fordításban Fosdicknak „A mester jelleme" című könyvét. ízelítőül a „Diákvilág"-ban egy részletet le is közölt belőle. Majd a fordítás, kéziratából olvasott föl baráti körben több reszletet is. Mindnyájunk tetszését megnyerte. E hasábokon az elsők között ismertettük, s még akkor megjósoltuk, hogy hamarosan második kiadást kell belőle rendezni. Csakugyan. A jóslat bevált. Nagy dolog ám Magyarországon ez a második kiadás. Egy kis diákegyesület adja ki, a mikor ő maga is anyagi szegénységgel, a hivatalos egyház közönyével, vagy, a mi még súlyosabb : százféle előítéletekkel küzködik, s a könyv maga „bibliatanulmányozó vezérfonal". Ez a második — ós pedig rövid idő alatt, reklám nélkül szükségessé vált — kiadás két dolgot bizonyít. Először is azt, hogy Magyarországon is megnövekedett a bibliát elsősorban egyéni hitéletük szempontjából tanulmányozók, vagy mondjuk így : a lelköket Isten igéjével naponkint tápláló keresztyének száma. Másodszor mutatja Fosdick könyvének értékét. Hasonló, vagy még igazabban fokozott érdeklődéssel vártuk ezt a második Fosdick-könyvet. Ezt is „bibliatanulmányozó vezérfonal"-nak készült. Maga a könyv alig két éves. Eredetiben 1915-ben jelent meg „The meaning of prayer" czímmel New-Yorkban. A könyv tárgyát maga a cziine is mutatja. Szomorú aktualitást ad azonban neki ez a már három év óta dúló véres világháború. Soha. soha, mióta ember lakik a földön annyit és annyian nem imádkoztak. Viszont az is igaz, soha még olyan sokak elméje előtt nem volt annyira zavaros, érthetetlen, képtelen az imádság, mint most. Éppen az imádság kérdésében akar ez a könyv világosságot deríteni az emberi elmékben. Az eredetinek előszavában többek közt ezeket mondja a szerző: r

Abban a törekvésben, hogy eloszlassa az ilyen élő Istennel való közösség (az imádság) akadályait és nehézségeit, gondolataival a Szentírásra támaszkodik e könyv. De az idézet bibliai helyek nem úgy szerepelnek itt, mint bizonyos nézetek