Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-04 / 5. szám

Erdélyi kérdés. Általános érdeklődés mellett tartotta meg dr. Boér Elek kolozsvári egyetemi tanár, az erdélyi egyházkerület egyik főgonclnoka fölolvasását arról a mindnyájunk szí­véhez és lelkéhez oly közel álló kérdésről: „Milyen misszió vár az erdélyi református egyházra a háború után?" Lelkes szavakkal mutatott rá. a gyógyításra váró lelki és testi sebekkel kapcsolatban, egyfelől a különböző belmissziói munkaágak fölkarolásának szükségességére, másfelől a Pro Transsylvania mozgalom várható áldásaira. Hangsúlyozza, hogy magyar telepítési politikát dolgoz­zon ki az erdélyi református egyház. Erdélyi egyházunk­nak mind erkölcsiekben, mind anyagiakban a legbenső­ségesebb kúra pasztorálisra van szüksége. Égető szük­sége van kálvinista szellemű iskolázásra is. Csak igazi kálvinista lelkületű tanárokat szabad alkalmazni. Fontos a leánynevelés kérdése és nagy erdélyi ref. leány­internátus létesítése is, mert a római katholikus leány­iskolák tanulóinak 28%-a református most Erdélyben. A kálvinizmust mindig az Önerő tette naggyá. Ezt kell most is hangsúlyoznunk a segélyek emelése mellett. Az egyházunk és nemzetünk mélységes szeretetétől sugalt nagyszabású terveket, minden hozzászólás nélkül, egyhangúlag magáévá tette a konferenczia. Népszerű theol. tanfolyamok. Az est utolsó előadója dr. Kováts István volt. ki „Hiveink theologiai nevelésé "-ről tartott előadást. Egy­felől rámutatott arra. hogy mily sok kiaknázatlan vallási kincs van elrejtve népünk és középosztályunk lelkében, másfelől egyházunknak a háború után még inkább meg­sokasodó föladataira. Vázolta, hogy - a lelkészek szá­mának előrelátható apadása miatt is ezeket a híveink lelkében rejlő kincseket népszerű theologiai tanfolyamok, majd az ezekből kifejlődő belmissziói intézetek és evan­gelizáló iskolák révén egyházi életünk megizmosodása és az ehhez szükséges kiképzett munkaerők számának gya­rapítása érdekében. Utalt a hasonló irányú külföldi tö­rekvésekre. A hozzászólók közül Soó Sándor (Vulkán) azt hangoz­tatja, hogy ezt a munkát már a gyülekezetben el kell kezdenünk. Gyűjtsük össze a Biblia behatóbb tanulmá­nyozására az érdeklődő lelkeket. Fiers Elek. Szövetsé­günk útazó-titkára rámutat arra. hogy a Kálvin-Szövet­ség programmjába vette, tanítóink öntudatos theologiai képzésével kapcsolatban, nyári valláspedagógiai tanfolya­mok szervezését. B. Pap István kiemeli, hogy Németországaan 30.000 belmissziói munkás van. Csak nemrégiben állította föl a belmissziót irányító központi választmány a negyedik ilyen belmissziói munkásokat képző intézetét az önkéntesen vállalkozók számára. Ezek között vannak olyanok, a kik csak meg akarják ismerni a különböző belmissziói mun­kákat. vannak, a kikből professzionátus munkások lesz­nek és majdnem mindannyian ott nyernek ösztönzést arra, hogy odaálljanak a királyi papság elvénél fogva a hívatásos lelkipásztorok mellé önkéntes munkatársakul. Úgy érzi, hogy ebből a mai előadásból is ilyesmi fog kinőni. Előadó bejelenti, hogy alkalmasint még ennek az évnek az őszén megnyílik itt. Budapesten ilyen népszerű theologiai tanfolyam, melyre már eleve fölhívja az érdek­lődők figvelmét. K. I. Lapunk czéljaira gróf Festetich Gyuláné Wildonból 50, Hidegh János tábori lelkész 4, a pirosi ref. egyház 39'68, György Endre 50, Vasváry Sándor csepelyi lel­kész 10 K-t adományozott. LU ODA LOM. Az imádság értelme. írta Eosdick E. H. Fordította ifj. Victor János. Budapest, 1917. Kiadja a M. E. K. Diákszövetség kiadóvállalata. 253 lap. Ara fíízve ? K. Vászonkötésben 4 K. Mikor Victor Amerikából hazajött, hozta magával — ha jól emlékszünk — jórészben kész fordításban Fosdicknak „A mester jelleme" című könyvét. ízelítőül a „Diákvilág"-ban egy részletet le is közölt belőle. Majd a fordítás, kéziratából olvasott föl baráti körben több reszletet is. Mindnyájunk tetszését megnyerte. E hasábokon az elsők között ismertettük, s még akkor megjósoltuk, hogy hamarosan második kiadást kell belőle rendezni. Csakugyan. A jóslat bevált. Nagy dolog ám Magyarországon ez a második kiadás. Egy kis diák­egyesület adja ki, a mikor ő maga is anyagi szegénységgel, a hivatalos egyház közönyével, vagy, a mi még súlyo­sabb : százféle előítéletekkel küzködik, s a könyv maga „bibliatanulmányozó vezérfonal". Ez a második — ós pedig rövid idő alatt, reklám nélkül szükségessé vált — kiadás két dolgot bizonyít. Először is azt, hogy Magyar­országon is megnövekedett a bibliát elsősorban egyéni hitéletük szempontjából tanulmányozók, vagy mondjuk így : a lelköket Isten igéjével naponkint tápláló keresztyé­nek száma. Másodszor mutatja Fosdick könyvének értékét. Hasonló, vagy még igazabban fokozott érdeklődéssel vártuk ezt a második Fosdick-könyvet. Ezt is „biblia­tanulmányozó vezérfonal"-nak készült. Maga a könyv alig két éves. Eredetiben 1915-ben jelent meg „The meaning of prayer" czímmel New-Yorkban. A könyv tár­gyát maga a cziine is mutatja. Szomorú aktualitást ad azonban neki ez a már három év óta dúló véres világ­háború. Soha. soha, mióta ember lakik a földön annyit és annyian nem imádkoztak. Viszont az is igaz, soha még olyan sokak elméje előtt nem volt annyira zavaros, ért­hetetlen, képtelen az imádság, mint most. Éppen az imádság kérdésében akar ez a könyv világosságot derí­teni az emberi elmékben. Az eredetinek előszavában többek közt ezeket mondja a szerző: r Abban a törek­vésben, hogy eloszlassa az ilyen élő Istennel való közös­ség (az imádság) akadályait és nehézségeit, gondolataival a Szentírásra támaszkodik e könyv. De az idézet bibliai helyek nem úgy szerepelnek itt, mint bizonyos nézetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom