Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-28 / 43. szám

Sándor. 6. Nyugdíjügyi bizottság. Elnök : Dókus Ernő, előadó: Sulyok István. 7. Énekeskönyvügyi bizottság. Elnök: dr. Baltazár Dezső, előadó: Kovách László. 8. Missziói bizottság. Elnök: Szilassy Aladár, előadó : Bertók Béla. 9. Konventi jegyzőkönyvek tárgyalásának előkészítő-bizottsága. Elnök : Kovács S. Endre, előadó: Karai Sándor. 10. Kérvényi bizottság. Elnök: Bizony Ákos, előadó Révész Kálmán. 11. Naplóbíráló-bizottság. Elnök: Domahidy Elemér, előadó Ravasz Árpád. 12. Szoeziális bizottság. Elnök: György Endre, előadó : dr. Bernát István. 13. Katonai lelkészet rendezésére kiküldött bizottság. Elnök: Baltazár Dezső dr., előadó: Kiss Ferencz. 14. Liturgiái bizottság. Elnök : dr. Tüdős István, előadó : Nagy Károly. A zsinat harmadik ülésének kevés dolga volt. Ezen hirdették ki a szakbizottságok választásának eredményét és ezek megalakulását, a melyet már fentebb adtunk. A következő ülés 29-én d. e. 10 órakor lesz, ennek egyetlen tárgya az október 31-iki ünnepélyre vonatkozó rendelkezések. Az ülés bezárása után a zsinat értekezletté alakult, a mely elhatározta, hogy a most már ülésező és működésije lépő fontosabb szakbizottságok előterjesztéseit a későbbi munkálatok irányítása czéljából a zsinat értekezletben teszi tanácskozás tárgyává. 27-én d. e. 11, d. u. 4 és 29-én d. u. 4 órakor lesznek értekezletek. íme, ezekben adtuk a zsinat első üléseiről szóló tudósításunkat, a melynek záradékául nem hallgathatjuk el azt a megjegyzésünket, hogy, a mire az elnök is rámutatott megnyitóbeszédében, a mostani zsinat bizony kellő előkészület nélkül jött össze. Arra sincs kilátás, hogy az egyes szakbizottságok mostanában megint összeüljenek. Mindent figyelembevéve, helyesebb lett volna a zsinatot, az előkésziiietlenségből folyó munkahiány és az október 31-iki ünneplésre való tekintettel, október 29-re összehívni ; ez sok idő- és költségmegtakarítással járt volna. p. KÜLFÖLD. genfi nemzeti prot. egyház konzisztóriuma szép felhívást bocsátott ki a reformáczió negyedszázados évfordulójának megünneplése tárgyában. Október hó 31-én este 7 órakor az összes templomokban megszólalnak a harangok a 95 tétel kifüggesztésének emlékére. November 4-én tartják meg az összes templomokban az emlékistentiszteleteket. Este félnyolcz órakor a reformáczió termében konferenczia lesz. Október hó 29-én Weiss párisi lutheránus lelkész, a genfi egyetem díszdoktora, az egyetemi aulában tart előadást erről a témáról: Luther és a franczia reformáczió. Az előző napokon Porret lelkész az előreformátorokról, Fulliquet György tanár Lutherről, Denkinger lelkész Zwingliről, Clioisy tanár IválvinróJ és- Gautier professzor a reformácziói emlékről tartanak beszédet. A MI ÜGYÜNK. „Bethlen Gábor részvénytársaság." A határkő mellől visszatekintő lélek idevarázsolja a múltnak káprázatos fényét s az ünnepi fényben megnőnek a jelen árnyékai. Ezek az árnyékok fáradtan integetnek a jövő felé, bágyadt kérdőjelekként görnyednek az ünneplő kálvinista társadalom színe előtt, s szerényen kérdezik tőle, hogy a jövőnek a múltra alapozott biztosítékait mivel szaporította a jelen?... Napjaink történelmének lázas tempója erőszakos türelmetlenséggel érleli döntésre azt a társadalmi harczot, a melyben egyelőre a kárvallottak szerepére van kilátásunk. Világnézetek létjogáért folyik e vértelen küzdelem, s annak lesz igaza, a ki a maga igazát a tömegek irányításának egyetlen eszköze, a sajtó által ki tudja verekedni. Czikkek, megbeszélések, értekezletek és gyűlések unalmassá csépelték már azt az egyszerű igazságot, hogy létkérdés a kálvinista sajtó megteremtése. .Ha a kálvinista társadalom tehetetlensége minden téren ]ly kézenfekvően kimutatható lenne, mint a sajtó-alapítás körül tanúsított örök meddő akarása, akkor kétségbe kellene esnünk önmagunk miatt. Iskolai és templomi katedránk önmagában szegényes és elégtelen kultúreszköznek bizonyult a sajtóval, e modern versenytárssal szemben. Új tudományoknak sátáni arcza vigyorog be iskoláink ablakán s czáfolja a mit ott erkölcsről, jóságról mondanak. Mit tettünk ellene ? Mit teszünk a jubileum ünnepi lendületében? A Kálvin-Szövetség vezetőit a tettekkel való ünneplés vágya töltötte el, a mikor a „Bethlen Gábor irodalmi és nyomdai részvénytársaság" megalapítását kezdeményezték. Távol áll tőlük a szándék, hogy e vállalkozás arányait, hatását és kereteit az egyesületi munka terére szűkítsék. Azt akarják, hogy az intézmény az egyetemes magyar református életszükségletek szolgálatában álljon s testvéri örömmel fogadnak mindenkit, a kit e czélok szeretete a vállalkozásban való részvételre indít. A vállalat ügyének mai állása nagy reményekre jogosít a teljes közeli siker felől, mert ha a fejlemények azon az úton haladnak, a melyen megindultak: már ebben az évben nyomdája lesz a vállalatnak. íme, a református társadalomnak alkalma van e modern életszükséglet megteremtése körül teendő szolgálatban tettekkel is ünnepelni! — sk. IRODALOM. Emlékkönyv a reformáczió négyszázados évfordulójára, szerkesztette Takaró Géza, kiadta a Bethánia-Egyesiilet. Az emlékünnep alkalmából kiadott könyvek között ezé a pálma, a mi a külső megjelenést illeti. Tetszetős, ízléses kiállítású. A tartalma is összhangban van ezzel. „Hogy mindnyájan egyek légyenek," ez az ige vezette a szerkesztőt, mint a lendületes bevezetésben mondja, az írók és tárgyak felkeresésében. A czikkeket a szerkesztő