Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-10-14 / 41. szám

PROTESTÁNS EGYHAZIESIS Megjelenik minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Ráday-utcza 28, a hová a kéziratok, előflzetésiéshirdetési díjak stb. küldendők. Laptulajdonos és kiadó: A KÁLVIN-SZÖVETSÉG Felelős szerkesztő : BILKEI PAP ISTVÁN Társszerkesztő : Kováts István dr. k Helső munkatársak : Marjay Károly, Muraközy Gyula, Patay Pá! dr. Sebestyén Jenő dr. és Veress Jenő Hirdetési dijak* éthasábos egész o'idal 4

';

K

'A

' "dal 20 K, negyed oldal 10 K> nyolczaá oi^ 5 k. TARTALOM. Vezérczikk: Egy alapítás, p. — Második czikk: A papi önérzet sxi! választási törvény revíziója. III. Fövenycssy Pál. — Falusi levél. Baiaí -rovat. — Pályázat. — Hirdetések. ilitans. Bei EGY ALAPI TAS. A Kálvin-Szövetség vezetői a mult napokban egy felhívást és vele kapcsolatban egy alapítási tervezetet küldtek szét. Mondanunk sem kell, hogy milyen nagyjelentőségű dologról van szó. Arról, hogy most a reformáczió emlékesztendejében létesüljön itt Budapesten a nagy fejedelemről, Bethlen Gáborról elnevezett irodalmi és nyomdai részvénytársaság, a mely még ebben az esztendőben akar megindítani egy havonként kétszer megj^.snő ^arezor kálvinista folyóiratot, a nu középosztályunk vallásos öntudatának óbresztgetése és fejlesztése czéljáböl. A vállalat másik fontos czélja lesz egy erőteljes néplap alapítása. A vállalat szolid üzleti alapon óhajt létesülni. A hat alapító (Petri Elek, Bernát István, Ballagi Aladár, György Endre, Gonda Béla, Németh József) által kibocsátott alapítási tervezet szerint a részvénytársaság alaptőkéje 200,000 K, a mely 1000 drb. 200 K-ás egyenlő, ugyancsak 200 K névértékű és bemutatásra szóló teljesen befizetett részvényből áll. Az aláírás Gonda Béla ny. miniszteri tanácsos, a Kálvin-Szövetség ügyvezető alelnöke hivatalos helyiségében (Budapest, VIII., Mehmed Szultán-út 10, II. 12. sz.) eszközlendő; ide kell beküldeni az aláírási ívéket október 30-ig; a befizetések a mellékelt csekk-lapokon eszközlendők. A felhívás szerint az alapítók a vállalat részvényeit kizárólag a református társadalom körében óhajtják elhelyezni a vállalkozás erkölcsi függetlenségének biztosítása érdekében és elsősorban a lelkészi kar megértő jóakaratú támogatására számítanak. Hogy a lelkészi kar kellő súllyal vehessen részt az alapításban, jelzi a felhívás, hogy úgy a lelkészeknek, mint azoknak, a kik az ő közvetítésük által lépnek be a részvényesek sorába, az október 30-ig jegyzett részvények összegének csak 30°/n

-át kell befizetniük, a resz fennmaradó 70%-ot egészben, vagy február 28-ig fizethetik be. Ennyi szárazon elmondva a vállalat üzleti része. Kell-e sok szót szaporítani sikerülte érdekében ? ! A reformáczió egyik hatalmas propagáló eszköze volt élő szó mellett a sajtó. Nem kell-e megmozdulnunk és talpraállanunk most, a mikor érezzük, hogy a 12-ik órán is túl vagyunk ós ügyünk hathatós védelmezését a sajtó terén továbbra, nem halogathatjuk. 1000 drb 200 K-ás részvény! Valóban szerény kívánság. Csapatostul kellene jönniök az ügy iránti érdeklődésből, egyházunk igazainak és magasztos feladatainak átérzéséből fakadó lejegyzéseknek. Egyetlen egy nagy gyülekezetünkben össze kellene hoznunk ezt az aránylag kis összeget kezdet gyanánt. Legyen ez a kezdet, a válasz, a mit református társadalmunk a felhívó szózatra ad, méltó a nagy czélhoz, a nagy névhez, az emlékezetnek ehhez az esztendejéhez, a mely alkotásokban úgy is várakozásunkon, reménységeinken alul maradt. Minden szónál, minden ünneplésnél többet ér egy-egy ilyen alapítás, a mely a jobb jövendőnek eszközéül óhajt szolgálni. Református testvéreink, jöjjetek, siessetek, jegyezzétek minél többen a Bethlen Gábor irodalmi és nyomdai részvénytársaság részvényeit! j). A PAPI ÖNÉRZET STÍLUSÁRÓL. Őszintén megvallom, hogy nem kis bosszúsággal olvastam azt a „felszóllalás'-t, a melyet Marjay Péter hajdúböszörményi lelkész úr intézett Wekerléhez a Lelkészegyesület 40-ik számában. Nem is hiszem, hogy másként, mint ironikusan tette volna a Lelkészegyesület szerkesztője a kérdéses czikk alá, hogy: „ez a memorandum ilyen alakjában adatott át a miniszterelnök úrnak" ; mert hősiesnek, bátornak, önérzetesnek ez a hang egyáltalán nem nevezhető. És valóban, csak az a Adakozzunk: a református sajtóalapra!