Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-30 / 39. szám

közül hárman : Haypál Benő, dr. Vargha Gyula és dr. Szászy Béla nyomban le is tették az esküt. A főgond­nok meleg üdvözlő szavai után az új tanácsbírák nevé­ben Haypál Benő köszönte meg az egyházkerület és a közgyűlés alkotó tagjainak előlegezett bizalmát. Megkapó beszédét — többek kívánságára — Lapunkban is közöl­jük. Az egyházkerület szavazást rendelt el a kerület kebelében lévő fő-, közép- és elemi iskolák rendes- és pótképviselőire az 1918—22. évekre. A szavazatok az esperesi hivatalokhoz deczember 31-ig küldendők be, a melyek 1918. január 15-ig továbbítják azokat a püspöki hivatalhoz. A bizottságok kiegészítése után örömmel üdvözölte a közgyűlés gróf Ráclay Gedeont a solti egy­házmegye gondnokává történt megválasztása alkalmával. A hátralékjegyzék bemutatása után a közigazgatási bizottság ügyeinek tárgyalására tért át a közgyűlés, a melyeket Szabó Károly és Bocsor Lajos referáltak. Egyik legnagyobb fontosságú ügy volt a segédlelkészek kérvénye, melyet az anyagi helyzetükön való intézmé­nyes javítás tárgyában nyújtottak be az egyházkerület­hez. A közgyűlés igaz megértéssel és meleg szeretettel karolta föl a segédlelkészek jogos kérelmét. Egyhangú­lag magáévá tette a közigazgatási bizottságnak beható tanácskozás után hozott alábbi határozatát: „A közgyűlés, méltányolva azt a nehéz helyzetet, melybe a segédlelkészi kar a mai viszonyok miatt került, múlhatatlanul szükségesnek tartja a segítségükre sietést. Miért is kimondja, hogy a segédlelkészeknek tel­jes ellátáson, vagy ennek a helyi viszonyok szerinti tel­jes összegű pénzbeli váltságán kívül legalább havi 60 korona biztosíttassék. Ennek alapján 1. fölhívja azon egyházközségek lelkészeit, a melyek­ben a segédlelkészek fizetése az egyházi pénztárból födöztetik,- hogy a méltányosság alapján a maguk részé­ről is hozandó áldozattal biztosítsák a segédlelkészek élelmezését, melyhez való bizonyos arányú hozzájáru­lásra az egyházközségek is fölszólíttatnak: az. arány megállapítása kölcsönös megegyezés tárgyát képezze. 2. Azon lelkészek és lelkészözvegyek, a kik a segéd­lelkészeket maguk tartják, fölhívatnak, hogy a teljes ellátáson, illetve ennek a helyi viszonyok szerinti teljes összegű pénzbeli váltságán kívül megállapított 60 kor. havi jövedelmet bármely forrásból biztosítsák a segéd­lelkészek részére. Az esperesi káplánok számára a káplántartási kon­gruának oly összeggel való kiegészítésére, mely a fönt megállapított készpénzfizetést biztosítja, az egyházmegyék pénztárát terheli. 3. Azon egyházközségek, a melyekben helyettes­lelkészi állások, helyi káplánságok, vagy hitoktató-segéd­lelkészi állások vannak szervezve, fölhívatnak oly fizetés­emelésre, a mely a tisztességes megélhetést lehetővé teszi. A segédlelkészek anyagi helyzetének eme javítása a békekötést követő év végéig marad érvényben." A közgyűlés örömmel járul hozzá a dombóvári egyház anyásításához és az új anyaszentegyház számára 800 K lelkészi kongnia kiutalását kéri a vallás- és köz­oktatásügyi minisztériumtól. Több új adókivetés fölter­jesztése alkalmából figyelmezteti az egyházkerületi köz­gyűlés a gyülekezeteket, hogy a fölebbezéssel meg nem támadott új adókulcsok, avagy rendkívüli adókivetések nem terjesztendők föl a kerületre. Az egyházkerület megerősítette az alsódabasi, rákosszentmihályi, nikinci-i, velimirováci és vörösmarti lelkészi díjleveleket. Nagy érdeklődéssel tárgyalta a közgyűlés a kecs­keméti lelkészi- állások szervezésére vonatkozó szabály­rendeletet és a kettős papság díjleveleit. A kecskeméti egyházmegye bizonyos módosításokkal járult hozzá a kecskeméti egyház szervezeti szabályzatához. Minthogy időközben a kecskeméti egyház elfogadta mindezeket a módosításokat, az egyházkerületi közgyűlés is megerősí­tette a szervezeti szabályzatot. Immár szabad a tér nagy­multú és sokra hivatott gyülekezetünk számára, hogy eme fontos őrhelyünkre — lehetőleg testvéries egyetértéssel — a legmegfelelőbb erőket állítsa, a kik a Mészáros János erős kezéből kihullott fáklyát magasan lobogtassák. Megoldást nyert a tószegi lelkészi díjlevélnek hosz­szú ideje húzódó kérdése is. Élénk helyesléssel fogadta az egyházkerület a solti egyházmegyének egy egyetemes ref. nyomda szervezésére vonatkozó indítványát. Szaba­tosabb körvonalazás végett visszakíildötte a közgyűlés a vértesaljai egyházmegyének az egyetemes adórendszer behozatalára vonatkozó nagyfontosságú indítványát. Hosszabb vitát provokált a tolnai egyházmegyének az az indítványa, hogy a reformáczió négyszázados évfordulója alkalmából örökítsék meg a gyülekezetek mai állapotuk hű rajzát, ú. n. „helyzetrajzát". A köz­gyűlés végül abban állapodott meg, hogy az indítványt leteszi az egyházmegyékre és azok javaslatai alapján fog a közigazgatási bizottság a legközelebbi közgyűlésre részletes tervezetet benyújtani. A tiszai ág. h. ev. püs­pök átirata nyomán a kerület kimondja, miszerint mél­tánytalannak tartja, hogy míg az állam magasrangú hiva­talnokainak is ad ruhabeszerzési segélyt, addig ebben lelkészeink köziil csupán azokat részesíti, a kiknek a javadalma a hivatalos értékelés szerint nem haladja meg a 3000 K-át. A kerületi közgyűlés arra kéri a kormányt, hogy ebben a segítségben, a melyre mindenki annyira rászorul ezekben a nehéz időkben, kivétel nélkül min­den lelkészünket és lelkészjellegű tanárunkat részesítse. Meleg pártfogással terjeszti föl a budapesti vallástanító lelkészeknek ugyancsak e tárgyban írt kérelmét is az egyetemes konvent útján a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Nagy megütközéssel értesült az egyház­kerületi közgyűlés arról, hogy míg a budapesti nőtlen r. katholikus hitoktatók valamennyien részesültek ruha­beszerzési segélyben, addig a mi családos és szemernyi­vel sem jobb javadalmú hitoktatóinktól megtagadta azt! Hisszük, hogy egyházunk állásfoglalásának meg lesz a kívánt eredménye annál a kormánynál, a mely prog­rammjába írta a felekezetek egyenlőségét törvénybe­iktató 1848 : XX. t.-cz. valóra váltását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom