Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1917 (60. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-10 / 23. szám

aluli felmentése ós Königgrátzbe való áthelyezése folytán. A ref. lelkészek közül eddig 138-at hívtak be katonai szolgálatra; 33 felmentést nyert, kettő meghalt (Vincze Sándor és Hettesheimer Henrik), így most ezidő szerint 101 teljesít szolgálatot; felmentések és behívások természetesen mindig folyamatban vannak. Felmentésben az illető lelkészek csak egyházi közérdekből kifolyólag részesülhetnek. A dunamelléki egyházkerületből tényleges szolgálatot teljesít 30, a dunántúliból 7, a tiszáninneniből 18, a tiszántúliból 29, az erdélyiből 19 lelkész. Jelentést tett az előadó a „Református Katonák Lapja" megindításáról, valamint arról, hogy a konventi iroda eddig több mint 200,000 darab vallásos iratot küldött szét. De sajnálattal értesültünk arról, hogy most már úgy kell „kivetni" konventi kulcs szerint a még mindig meglévő nagy szükséglet fedezésére szolgáló összeget. Nem veheti szerénytelenségnek senki, ha jelezzük, hogy a mi egyházkerületünk aránylag legtöbb iratot bocsáthatott a konventi iroda rendelkezésére a kerületünkben immár három ízben eszközölt gyűjtés folytán. A lengyel református testvérek részére eszközölt gyűjtés még csak két egyházkerületből érkezett be, a mi kerületünkből 2781-30 K, a tiszáninneniből 2162*70 K, a beküldési határidő július 15-ike. Dr. Benedek Zsolt jelentést tett a zsinat engedélyezéséről. A zsinat okt. 22-én a törvény értelmében istentisztelettel kezdődik; ezen dr. Kenessey Béla mond imát és dr. Baltazár Dezső prédikál. A konventi elnökség gondoskodik, hogy a zsinati képviselők a vasutakon kedvezményesen utazhassanak. A paróchiális könyvtár bizottsáyának működéséről dr. Antal Géza referált. A háború miatt késik a máinyomdába adott művek megjelenése. Az egyházi törvények és rendeletek gyűjteményes kiadására adott tervezetet a bizottság nem fogadta el. A Magyar Prot. Irodalomtörténeti pályázatra egy munka érkezett. A paróchiális könyvtár-alapnak most a munkák késedelmes megjelenése folytán 72,000 K vagyona van (minden egyház évenkint 10 K-t fizet). Az eddigi elnökök, dr. Kenessey Béla és Puky Gyula lemondtak; új elnökök: Petri Elek és Benedek Sándor. Élénk érdeklődéssel várta mindenki a liturgiális bizottság jelentését, mert tudvalevőleg a mult évi konvent gróf Tisza István felszólalása folytán nem fogadta el a bizottság által szövegezett három kérdést ós az ügy közmegelégedésre való elintézése czéljából felkérte a főgondnokokat is a bizottsági tárgyalásban való részvételre. De Nagy Károly előadó jelentette, hogy a főgondnoki kar most ezidő szerint nem óhajtott foglalkozni az üggyel. A konventnek van diakonisszaügyi bizottsága is. Kiss Ferencz biz. előadó most is az eddigi segélyek megadását proponálta. A Lorántőy Zsuzsánna-Egyesiilet, a Filadelfia Diakonissza-Szövetség és a Tiszántúli Diakonisszanevelő-intézet 2000—2000 K-t kapnak. A konventi tanácsos két nagy egyetemes intézményünkről, az országos közalapról és a lelkészi nyugdíjintézetről szóló előzetesen kinyomatott jelentéseket mutatta be. A közalapi számadásokban érdekes adatokat találunk. Az összes járuléktartozás volt az-1916. év elején 211,548 K, ebből hátralék maradt az 1916. év végén 10,137 K, a legtöbb (7674 K) könnyen érthető okból Erdélyből. Tiszáninnenről utolsó fillérig befolyt minden tartozás és a jelentés kiemeli, hogy a közalap 34 évi fennállása óta arra, hogy valamely kerületből az összes járulék befolyt volna, még nem volt példa. Örvendetes, hogy a jelentés szerint f. évi április 1-én az összes hátralék már csak 3352 K volt. A közalap összes bevétele volt a mult évben 764,580 K, ebből 201,420 K az egyházközségek évi járuléka, 261,000 K a záloglevelek szelvényjövedelme. Az alapnak a legutóbbi 200,000 K jegyzéssel együtt 1.200,000 K értékű hadikölcsönkötvénye van. Az alap vagyona a mult év végén 7.014,269 K volt, a tőkésítések folytán most már az évi vagyonszaporulat mintegy 350,000 K. A legközelebbi zsinat egyébként revideálni fogja a közalap felhasználásának most érvényes módját. Bizonyára ebből a hatalmas és egyre erősbülő alapból most már megfelelő felsegítésben kell részesíteni nemcsak a diaszporamissziót, hanem az egész tervszerű egyházi belmissziói munkát is. A lelkészi nyugdíj- és özvegy-árva-gyámintézetnek, a melyet a közalap évi 72,000 koronával dotál, vagyona 11.007,914 K, ebben 1.000,000 K hadikölcsönkötvény, a mult évi vagyonszaporulat több mint 800,000 K. Az évi bevétel volt 1.540,550 K, ebben az évi járulékok 461,521 K-t tesznek. Legkevesebb hátralék maradt ezen alapnál is a tiszáninneni, legtöbb a dunamelléki egyházkerületben. Csodálatos, hogy míg Erdélyben, az ottani viszonyok daczára is, a kivetések 7'/.%-a. nálunk ezek 14°/o_

a maradt hátralékban. Mi ennek az oka?! Az intézetnél az „állások" száma 2275 volt az év végén. Nyugdíjba ment az 1916. év folyamán 21 lelkész és 1 énekvezér, ezek nyugdíjának összege 54,616 K. Ezek közül a legmagasabb nyugdíjat élvezik S. Nagy István volt kunhegyesi (3360 K) és Molnár Hugó volt újvidéki lelkész (3304 K). A mult év végéig az összes nyugdíjasok száma volt 118 (a mi kerületünkből 12); ezeknek 230,421 K fizettetett ki. A lelkészi Özvegyek száma volt a mult év végén 605, a teljes árváké 42, az apátlanoké 305, ezeknek kifizettetett összesen 489,113 K. A mult évi konvent a járandóságokat felemelte, a f. évben az özvegyek 840 K-t, a teljes árvák 252 K-t, az apátlanok 168 K-t kapnak, ez a folyó évben mintegy 90,000 K többkiadást jelent. Pedig, sajnos, milyen kevés ez most is a kiáltó szükséghez képest! A közjogi bizottság elé terjesztett fontosabb elvi jelentőségű ügyek, mint p. o. a mi kerületünk felterjesztései az egyenlő szavazatot nyert tanácsbírák közötti sorshúzás, az egyházi fegyelem hatályosabbá tótele, a parokhus és hitoktató lelkész közötti jogviszony szabályozása a zsinatelőkészítőbizottsághoz mennek. A közjogi bizottság előadója,